Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
Fotó: ShutterStock.com, illusztráció
Hirdetés

A migránsválság kezdetétől Németország volt az egyik legfőbb bástya a „jobb élet reményében” útra kelt bevándorlók számára. A nagy migránsszeretetnek pedig ára van, mára rekordokat döntve Németország lakosságának negyede, vagyis 21,2 millióan bevándorlók, vagy legalább egy szülőjük külföldi származású – derült ki a Német Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett felméréséből.

Ez a szám mindössze egy év leforgása alatt 2,1 százalékkal növekedett, vagyis 26 százalékra ugrott a migránshátterű állampolgárok aránya. Mint írják, a legnagyobb csoportot (13 százalék) Törökországból érkezett bevándorlók teszik ki, őket követik a lengyelek és oroszok.

A bevándorlók 65 százaléka Európából érkezett, közel 22 százalékuk pedig minden bizonnyal a migrációs hullámnak köszönhetően Ázsiából vándorolt be az országba, illetve onnan származik.

A számok azt mutatják, hogy az érintettek kicsivel több, mint a fele (11,1 millió fő) már Németországban született, míg 10,1 millióan más országból érkeztek.

Egy 2019-es kutatás szerint a migráció legfőbb oka a családegyesítés volt. Herbert Brückner, a szövetségi munkaügyi hivatal migránskutatási vezetője azt jósolja, az elkövetkező két évtizedben Németország népességének akár 35-40 százaléka, vagyis közel a fele migráns származásúvá válhat.

Brückner szerint a legtöbb migráns a nagyobb városokban fog centralizálódni, mint például Frankfurtban, ahol 65-70 százalékot tehetnek majd ki bevándorlók, 30 százalékot pedig a helyi lakosok. Érdekesség még, hogy 2017-ben Frankfurt volt az első olyan város, ahol a tősgyökeres németek kisebbségbe kerültek a migránsokkal szemben.

Korábban írtuk