A brüsszeli testület percekkel péntek éjfél előtt tájékoztatott közleményében arról, hogy mégsem terjeszti ki Észak-Írországra a vakcinaexport-ellenőrzést, szavatolni fogja, hogy a rendelkezés ne érintse a  Brexit-megállapodáshoz csatolt észak-írországi protokollt, nem lépteti életbe annak 16-os cikkét, de még „finomhangolja” a döntését.

Hirdetés

Az Európai Bizottság ezzel gyakorlatilag felülbírálta a néhány órával korábban hozott döntését, amely felháborodást okozott Londonban, Belfastban és Dublinban egyaránt.

Micheál Martin ír miniszterelnök azonnal üdvözölte azt, hogy Brüsszel visszakozott. 

A brüsszeli testület pénteken késő délután közölte, hogy életbe léptette azt a rendelkezést, amely szerint az európai uniós tagországokban minden esetben engedélyeztetni kell a koronavírus elleni oltóanyagok külföldre vitelét. Az intézkedés hatálya kiterjedt Észak-Írországra is, jóllehet a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit szabályozó megállapodás az unióból Észak-Írországba irányuló árukivitelt mentesíti az exportellenőrzés alól. Az Európai Bizottság közölte, hogy életbe léptette az észak-írországi protokoll 16. cikkét, amely kivételes helyzetekben felülírhatja a protokoll előírásait, és ennek értelmében Észak-Írországra is kiterjesztette az oltóanyag kivitelének ellenőrzését.

Korábban írtuk

A brit kormány sürgős magyarázatott kért péntek késő este a bizottságtól. Boris Johnson brit miniszterelnök telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és kifejezésre juttatta komoly aggályait a uniós lépéssel kapcsolatban.

Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök péntek esti nyilatkozatában „hihetetlenül ellenséges lépésnek” nevezte az Európai Bizottság döntését, és kijelentette: az intézkedéssel éppen az EU teremtette meg Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének feltételeit.

Az észak-írországi protokoll alapelvei szerint Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes – főleg áruforgalmi – szabályozási elemeivel, és bár továbbra is az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionál. Ennek elsődleges célja az, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán – ahol az észak-írországi rendezési folyamat egyik legfontosabb vívmányaként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs – ne kelljen újból fizikai határellenőrzést meghonosítani, annak ellenére sem, hogy a Brexit óta ez az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára.