„Az Európai Unió eddigi történetében nem fordult még elő olyan, hogy egy tagállam esetén hivatalosan kétségbe vonnák azt, hogy az alkalmas-e a Tanács elnöki tisztségének vitelére. 2011-ben, mikor hazánk legutóbb ezt a posztot betöltötte, már voltak ilyen jellegű támadások a sajtóban. Akkoriban az Alaptörvény elfogadása, illetve a médiatörvény kapcsán értek tartalmában a mostanihoz hasonló alaptalan vádak minket” – idézte fel a Mandinernek Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Hirdetés

Az Európai Parlament (EP) június elsejei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról.

A még formálódó ötpárti határozati javaslat kiszivárgott tervezete megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben „megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez”. A tervezet szerint az EP felszólítja a Tanácsot, találjon megoldást a problémára, másként a parlament fog közbeavatkozni, az Európai Bizottságot pedig arra, találjon módot arra, hogy az uniós források eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz akkor is, ha a magyar kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamiság elvárásainak.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Mandineren olvashatnak.

Korábban írtuk