Meghallgatták a Forradalmi Gárda vezetőjét
Zárt ajtók mögött hallgatta meg vasárnap Teheránban az iráni parlament Hosszein Szalamit, az iráni Forradalmi Gárda parancsnokát a gárda magas rangú tábornokának amerikai likvidálásáról, az iráni válaszcsapásról és az ukrán utasszállító lelövéséről.
Az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség szerint Szalami dandártábornoknak azzal kapcsolatosan kellett beszámolnia, hogy Kászem Szulejmánit, a gárda műveleti főnökét a bagdadi repülőtérnél január 3-án egy amerikai légicsapásban meggyilkolták.
Szalaminak a hírügynökség értesülései szerint magyarázatot kellett adnia Irán válaszcsapására is, amelyet az iráni hadsereg mért szerdán iraki támaszpontokra, amelyeken amerikai katonák állomásoznak.
Végül tájékoztatnia kellett a válaszcsapás idején történt szerencsétlenségről. Irán szombaton ismerte be, hogy tévedésből lelőtt egy ukrán utasszállító gépet, amely 176 emberrel a fedélzetén Teheránból tartott Kijevbe.
Amirali Hádzsizadeh, az iráni légtér biztonságáért felelős parancsnok szombaton a teljes felelősséget vállalta a gép lelövéséért.
Szalami beszéde után Ali Laridzsáni házelnök kérte a parlament biztonsági és külügyi bizottságát, vizsgálják ki a „súlyos incidenst”, és tanulmányozzák, hogyan lehet a jövőben elkerülni a hasonló katasztrófákat.
Az iráni lapok vasárnap a szerencsétlenségben elhunytak emléke előtt tisztelegtek. „Bocsássanak meg, mondjanak le” címmel közölt írást az Etemad reformista napilap. A kormánypárti Iran című lap szerint, amely valamennyi áldozat nevét közölte, a katasztrófa „megbocsáthatatlan”. Az ultrakonzervatív Kajhan első oldalon közölte Ali Hameneinek, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének parancsát, amely minden hanyagság helyrehozását sürgette a jövőbeli hasonló balesetek elkerülése érdekében.
Vasárnap immár második nap gyülekeztek tüntetők Teheránban és más városokban a rendszerellenes jelszavakat skandálva.
„Hazudnak, a mi ellenségünk nem Amerika, a mi ellenségünk itt van” – skandálták a teheráni egyetem előtt összegyűlt tüntetők.
A szerencsétlenség kezelése miatt új kihívással kell szembenézniük az iráni vezetőknek
Legitimitási válságot kockáztatnak az iráni vallási vezetők, miután forrong a népharag az ukrán utasszállító lelövésének kezelése miatt: a katonai vezetők három nap után vallották be, hogy egy iráni rakéta tévedésből lőtte le a gépet.
Az egyre növekvő népharag és a nemzetközi bírálatok közepette a Forradalmi Gárda késői beismerése megbontotta az ország legbefolyásosabb tábornokának amerikai légitámadásban végrehajtott likvidálása után kialakult nemzeti egységet – vélték a Reuters hírügynökségnek nyilatkozó külpolitikai szakértők.
Nagy tömegek gyászolták – „Halál Amerikára” szlogenekkel – Kászem Szolejmáni halálát. A szerdai repülőgép-szerencsétlenség óta – jóllehet Kanada és az Egyesült Államok már korábban közölte, hogy az MAU nemzetközi légitársaság Boeing-737 típusú utasszállító repülőjét tévedésből kilőtt iráni rakéta találta el – a közösségi média bírálatokkal árasztja el az ország vezetését. A Teheránból Kijevbe tartó gépen 176 ember tartózkodott, valamennyien meghaltak.
A történtek kedvezőtlenül befolyásolják a februári parlamenti választásokat.
Ráadásul egyre hangosabb az elégedetlenség azután is, hogy a novemberben a benzináremelés miatt kitört, majd kormányellenes tüntetésekbe torkollott tiltakozó megmozdulásokban emberek százai haltak meg.
„Nagyon kényes időszak ez az establishment számára, komoly hitelességi problémájuk van. Nemcsak eltitkolták az igazságot, de rosszul is kezelték a helyzetet”- mondta egy nevének elhallgatását kérő, egykori magas rangú iráni vezető.
Az 1979-es iszlám forradalom óta az iráni papoknak sikerült szembeszállniuk a hatalomban maradásukkal kapcsolatos kihívásokkal. A vezetők és a vezetettek között tavaly kitört bizalmatlanság feltehetően tovább mélyül az idén.
„Emiatt rövid távon a rendszer elveszíti hitelét, és tovább nehezíti a Washingtonnal való szembenállás miatti gazdasági és politikai problémák jelentette nyomást” – vélte Daniel Byman, a washingtoni székhelyű Brookings Intézet Közép-Kelet szakértője.
Videofelvételeken látni lehetett, amint Teheránban szombaton tüntetők Ali Hamenei ajatolláhra, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjére utalva „Halál a diktátorra!” jelszavakat skandálnak. A videók forrásának a függetlenségét nem sikerült megállapítani a Reuters szerint, de az állami hírügynökség is megerősítette a tüntetések hírét.
A forradalmi gárda egyik, nevének elhallgatását kérő magas rangú vezetője szerint a hiba nem fordítható politikai fegyverként a politika elit és a Hamenei közvetlen parancsnoksága alatt lévő gárda ellen. „Kényes időszak van, és mindenki ideges. Azonban senki sem feledheti el, mit tett a gárda a nemzet és az ország védelmében a forradalom óta” – mondta.
Hamenei azonban, aki eddig mindig a választási részvétellel indokolta a vallási vezetés legitimitását, számíthat az irániak kevésbé szíves támogatására.
„Miért szavazzak erre a rendszerre? Egyáltalán nem bízok bennük. Hazudtak nekünk a repülőgép-szerencsétlenségről. Miért bíznék bennünk, ha nem bíznak a népben, hogy megmondják neki az igazat?” – mondta a 27 éves Hesám Ganbari teheráni egyetemista.
„Ezt a tragédiát nem felejti el olyan könnyen a nem csak a külföldi, de hazai nyomás alatt is álló lakosság” – mondta a Chatham House agytröszt vezető szakértője, Sanam Vakil.
A teokratikus rendszer több komoly kihívást is túlélt, közöttük a nyolcvanas években a nyolcéves iraki-iráni háborút.
Támogatásának fő bázisa, a múltban az állam jótékonyságát élvező szegény és középrétegek azonban az elsők között voltak a novemberi üzemanyag-áremelés elleni tüntetéseken. A megmozdulásokon később a vezetők lemondását követelték, mígnem erőszakkal el nem nyomták a megmozdulásokat.
Irániak dühös bejegyzései árasztották el a közösségi médiát, a hatóságok szemére vetve, hogy több időt szántak az incidens tagadására, mint az áldozatok hozzátartozóinak megsegítésére.
„Ez megdöbbentette a közvéleményt. A rendszer ismét kíméletlenül gyilkolta a saját népét” – mondta Ray Takeyh, a Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) nevű agytröszt közel-keleti szakértője.
A február 21-én esedékes választásokon a parlament mellett megválasztják a Szakértők Gyűlését is. Ez a vallási testület hivatott kiválasztani a 80 éves Hamenei utódját. Hamenei az iszlám köztársaság alapítójának, Ruhollah Khomeini ajatolláhnak az 1989-ben bekövetkezett halála óta Irán legfőbb vezetője, tisztségének betöltését nem korlátozza korhatár.