Meghalt Ferenc pápa
88 éves korában meghalt Ferenc pápa, a katolikus egyház vezetője, aki régóta szenvedett súlyos betegségben. A régóta betegeskedő egyházfő február 14-én, pénteken került kórházba, és pár nap múlva kiderült, hogy súlyos, kétoldali tüdőgyulladása van.2025. április 21-én, húsvéthétfőn, életének 89. évében meghalt Ferenc pápa. A katolikus egyházfő régóta küzdött súlyos betegséggel – írja a Sky News. „Ma reggel 7.35-kor Ferenc pápa visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte” – mondta Kevin Farrell bíboros.
A 266. pápa meglepte a vatikáni szakértőket, akik az akkor 76 évesnél némileg fiatalabb pápára számítottak. Ő maga a Ferenc nevet választotta a szegények iránti alázatos szolgálatban élő Assisi Szent Ferenc, és – maga is jezsuita révén – a rendet alapító Xavéri Szent Ferenc tiszteletére.
Nem sokkal megválasztása után Ferenc közeli barátainak azt mondta: határozottan úgy érzi, hogy az ő pontifikátusa „rövid lesz”, és nem fog néhány évnél tovább tartani. Alaposan tévedett.
Pápaságának első hónapjaiban számos meglepetést okozott, amelyeket a közösségi média felhangosított, nem kis mértékben hozzájárulva népszerűségének emelkedéséhez. Váratlan látogatásán az olasz Lampedusa szigetén – beiktatása után alig néhány hónappal, 2013 júliusában – felhívta a figyelmet az iratok nélkül érkező afrikai migránsok áldatlan helyzetére, akik mérhetetlen kockázatot vállalva kelnek át a tengeren, hogy Európába jussanak.
Ott ostorozta először a „közöny globalizációját”, pápaságának egyik központi témáját, egy olyan hozzáállást, amely hajlamos megfeledkezni a peremre szorultak szenvedéseiről.
Alig néhány évvel pápaságának kezdete után a felmérések szerint Ferenc pápa tekintélyes népszerűségnek örvendett nemcsak a katolikusok, hanem más vallásúak körében is. A Twitteren több mint 19 millió követője volt.
A sokat betegeskedő katolikus egyházfő készült a halálra, és ebben is külön utakon járt. Lemondott arról az évszázados gyakorlatról, amely szerint a néhai pápát három, egymásba nyíló, ciprusból, ólomból és tölgyfából készült koporsóban temetik el. A Vatikán 2024-es közlése szerint az egyházfő úgy döntött, hogy egy egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsóban szeretne végső nyughelyére kerülni. Azt is bejelentette, hogy több mint egy évszázad után ő lesz az első pápa, akit a Vatikánon kívül temetnek el: a Szent Péter-bazilika helyett a római Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezik majd végső nyugalomra – ott, ahol egyházfő minden külföldi útja előtt imádkozott.
Ferenc pápa 2025. február 14-én került kórházba, és pár nappal később kiderült, hogy súlyos, tüdőgyulladással kezelik, ami különösen veszélyes az az ő esetében, mivel fiatal korában a jobb tüdőlebenyének egy részét eltávolították. A Politico szerint a kórházba kerülése előtt a pápa egy bizalmasának már arról beszélt, hogy ezúttal nem éli túl a betegséget, intézkedései pedig arra utaltak, hogy már a reformjaival elért eredményeit próbálta védelmezni.
A pápa jezsuitaként szemlélte a világot
Ferenc pápa jezsuitaként szemlélte a világot, és mindent igyekezett jobbá, teljesebbé tenni – mondta Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes az MTI-nek a hétfőn elhunyt Ferenc pápát méltatva.
Sajgó Szabolcs kiemelte: Ferenc pápa igyekezett mindent úgy tekinteni, mint ami Isten kezéből jön, legyen akár szomorú, akár örvendetes esemény, és mindig azt kereste, hogyan lehet egy adott helyzetből továbblépni, hogyan lehet a „romokból építkezni”, a félkészt teljessé, a teljeset még teljesebbé tenni.
Értékelése szerint Ferenc pápa „két lábbal a földön” állva és nagyon nagy alázattal vállalta a feladatokat, amelyeket a világegyház rótt rá, jóllehet Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítója kifejezetten azt kérte a rendtagoktól, hogy ne vállaljanak vezető szerepet az egyházban, hacsak nem az „engedelmesség kényszeríti” őket erre. Ferenc pápa így, az engedelmesség jegyében vállalta az érseki szolgálatot, majd a katolikus egyház vezetését.
A jezsuita szerzetes felhívta a figyelmet arra, sokan tévesen úgy értékelik Ferenc pápa munkásságát, mint aki az egyház tanításával, a „doktrinális tisztasággal” szemben hangsúlyozta a befogadást. Valójában az egyházfő az egyház tanítását nem felszínesen, nemcsak a formák szintjén, hanem a „szíve szerint” értelmezte. „Mert aki bárkit kizár a szeretet köréből, az nem tartozik Jézushoz” – fogalmazott.
Ez jelenik meg a marginalizáltakkal való törődésben, amely Ferenc pápának fontos tanúságtétele volt, és az egyháznak, a krisztusi közösségnek feladata egy olyan világban, amely egyre kevésbé törődik azokkal, akiknek nincs hatalmuk, pénzük. Ferenc pápa tehát nem elhanyagolta a doktrínát, hanem éppen a mélyére kívánt menni – összegzett.
Sajgó Szabolcs felidézte: Ferenc pápa magyarországi látogatása során találkozott a magyar jezsuita rendtartomány közösségével, és bensőséges, személyes beszélgetést folytattak.
Azt is mondta: a jezsuiták számára sokat jelentett, hogy rendtársuk volt a pápa. Elmondta, a rend generálisa, vagyis általános elöljárója a kinevezése után mindig a pápához megy először, hogy jóváhagyását kérje, és megújítsa az egész rend engedelmességi fogadalmát a szentatyának. Különösen családias volt, hogy az elmúlt időszakban a pápa egyben rendtársuk volt – tette hozzá.
