A Földközi-tenger partján fekvő francia város több mint hatvan ország állam- és kormányfőjét látja vendégül, sokan közülük a Csendes-óceán partján és Latin-Amerikában található országokból érkeztek az ENSZ ötnapos konferenciájára a felmelegedett, szennyezett és túlhalászott óceánok védelme érdekében.

Hirdetés

„Az első válasz a multilateralizmus” – mondta nyitóbeszédében Emmanuel Macron francia elnök. „A mélységeket nem lehet eladni, ahogyan Grönland sem eladó, ahogyan az Antarktisz vagy a nyílt tengerek sem”

– hangsúlyozta, burkoltan bírálva Donald Trump amerikai elnök expanziós törekvéseit. A francia államfő június 15-én hivatalos látogatást tesz Grönlandon. Macron, aki megerősítette a tengerfenék bányászatára vonatkozó moratóriumfelhívását, António Guterres ENSZ-főtitkárral együtt a nemzetközi jog tiszteletben tartására szólított fel.

„A mélytengerek nem válhatnak vadnyugattá”

– mondta Guterres, az amerikai elnök azon tervére utalva, hogy egyoldalúan elindítja a nikkel és más tengeralatti természeti kincsek kitermelését a Csendes-óceán nemzetközi vizein. „Jelenleg azt látjuk, hogy az egyoldalúság veszélye fenyeget az óceánok esetében is. Nem engedhetjük meg, hogy az történjen a tengerrel, ami a nemzetközi kereskedelemmel történt” – fogalmazott Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, aki „egyértelmű fellépésre” szólította fel a Nemzetközi Tengerfenék-hatóságot azért, hogy vessen véget a kritikus fémekért folyó „rablóversenynek”.

A csúcstalálkozó másik fő témája a Nyílt Tengerek Védelméről Szóló Egyezmény, amelynek kapcsán a francia elnök kijelentette, hogy az „meg fog valósulni”, miután eddig ötven ország helyezte kilátásba a ratifikációját, és „tizenöt ország hivatalosan is elkötelezte magát a csatlakozás mellett”. A francia elnöki hivatal jelezte, hogy az év végéig életbe léphet az egyezmény, de a csatlakozó országok listáját nem ismertette. A szerződés célja, hogy a nemzetközi vizeken (a partoktól számított 200 tengeri mérföldön – 370 kilométeren – túl) jobban védje a tengeri élővilágot. A 2023-ban aláírt ENSZ-megállapodás a hatvanadik ratifikáció után 120 nappal léphetne hatályba.

Korábban írtuk

Franciaország azt remélte, hogy Nizzában eléri a hatvan ratifikációt, de az végül nem valósult meg. A csúcstalálkozót több ország is új védett tengeri területek létrehozását vagy bizonyos halászati gyakorlatok, például a fenékvonóhálós halászat betiltását kívánja kezdeményezni.