A washingtoni törvényhozás felsőházában meghallgatták a pénzügyminiszteri posztra jelölt Janet Yellent, a külügyi, a védelmi és a belbiztonsági tárca vezetését várhatóan átvevő Antony Blinkent, Lloyd Austint és Alejandro Mayorkast, valamint a nemzeti hírszerzési igazgatói tisztségre esélyes Avril Hainest.

A külügyi tárca várományosa, Antony Blinken azt ígérte, hogy kijavítja azokat a károkat, amelyeket a külügyminisztérium és az Egyesült Államok imázsa elszenvedett az elmúlt négy évben külföldön. Mint mondta, hivatásos diplomatákat tervez kinevezni a kiemelkedő posztokra.

„Amerika vezető szerepe számít” – hangsúlyozta.

A washingtoni törvényhozás felsőházában meghallgatták a pénzügyminiszteri posztra jelölt Janet Yellent, a külügyi, a védelmi és a belbiztonsági tárca vezetését várhatóan átvevő Antony Blinkent, Lloyd Austint és Alejandro Mayorkast, valamint a nemzeti hírszerzési igazgatói tisztségre esélyes Avril Hainest.

A külügyi tárca várományosa, Antony Blinken azt ígérte, hogy kijavítja azokat a károkat, amelyeket a külügyminisztérium és az Egyesült Államok imázsa elszenvedett az elmúlt négy évben külföldön. Mint mondta, hivatásos diplomatákat tervez kinevezni a kiemelkedő posztokra.

„Amerika vezető szerepe számít” – hangsúlyozta.

Kijelentette, hogy „a valóságban a világ nem szervezi meg önmagát”.

Hirdetés
Korábban írtuk


„Ha mi nem kötelezzük el magunkat, amikor nem vezetünk, az egyik dolog, ami bekövetkezik, az, hogy valamelyik más ország próbálja meg elfoglalni a helyünket, de nem olyan módon, amely előmozdítja az érdekeinket és értékeinket. A másik lehetőség a káosz. Egy sem szolgálja az amerikai népet” – mondta.

Blinken Iránnal és Kínával kapcsolatban kemény hozzáállást helyezett kilátásba, és azt mondta, hogy ez a két ország lesz minisztériuma tevékenységének fókuszában. Az Iránnal kötött, de Washingtonban felmondott atomalkut szerinte újjá kell éleszteni azzal a szándékkal, hogy egy „hosszabb távú és erősebb megállapodás” legyen.

„Ehhez hosszú utat kell megtenni” – vélekedett.

Kína esetében a Trump-kormányzat keményebb fellépése szerinte helyes volt, de rosszul látott hozzá, és elidegenítette az Egyesült Államok szövetségeseit. „Ahogy Kínát látjuk, nincs kétség, hogy a legnagyobb veszélyt jelenti az Egyesült Államokra” – mondta.

Az izraeli-palesztin konfliktust illetően kiállt a kétállami megoldás mellett, de elismerte, hogy ez rövid távon nem reális.

A szenátus hírszerzési bizottságában Avril Haines közölte, hogy elsődleges fontosságúnak tartja a védekezést a kínai és más külföldi titkosszolgálati és befolyásolási műveletek ellen.

Leszögezte, az amerikai hírszerzési szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetőjeként a bizalom helyreállításán dolgozna, és mindig beszámolna az igazságról a döntéshozóknak, akkor is, ha az esetleg kényelmetlen.

Haines „rendkívül nyugtalanítónak” nevezte a kongresszus épületének január 6-i ostromát, és hozzátette, noha a fenyegetést jelentő hazai csoportokkal a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a belbiztonsági minisztérium foglalkozik elsősorban, a DNI támogató szerepet játszana a veszély pontos felmérésében.

A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatóhelyettese kiemelte továbbá, hogy szerinte a hírszerzési munkában nincsen semmi helye a politikának.

Alejandro Mayorkas a belbiztonsági bizottság ülésén „borzasztónak” nevezte a Capitolium ostromát, és rámutatott, hogy a hatóságoknak van mit tanulniuk a történtekből. Ígéretet tett arra, hogy amennyiben jóváhagyják kinevezését, mindent el fog követni annak érdekében, hogy ilyen események ne történhessenek meg még egyszer.

Az egykori szövetségi ügyész lenne az első latino származású és egyben az első bevándorló a belügyi tárca élén.

A védelmi tárca élére jelölt Lloyd Austin nyugállományú hadseregtábornok a fegyveres erők bizottságának ülésén azt mondta, kinevezése esetén azon fog dolgozni, hogy a hadsereg sorait megtisztítsák „a rasszistáktól és szélsőségesektől”, hogy helyreállítsák a szövetségesekhez fűződő viszonyt és stratégiailag Kínára összpontosítsanak.

Austin, aki az Egyesült Államok első fekete védelmi minisztere lehet, bejelentette azt a szándékát is, hogy erősítsék a hadseregben a sokszínűséget, amely az alacsonyabb szinteken már megvan, de a parancsnoki posztokon még mindig főleg fehér férfiak vannak.

„Ha megerősítenek, keményen küzdeni fogok a szexuális támadások felszámolásáért, sorainknak a rasszistáktól és szélsőségesektől való megtisztításáért, s egy olyan légkör megteremtéséért, amelyben mindenkinek, aki alkalmas és szolgálatra kész, lehetőséget kap az ország méltósággal való szolgálatára” – mondta miniszterjelölti meghallgatásán Austin. „A védelmi minisztérium feladata az, hogy Amerikát biztonságban tartsa az ellenségeivel szemben. Ezt azonban nem tudjuk biztosítani, ha ezen ellenségek közül néhányan a saját sorainkban vannak” – tette hozzá.

Szavai néhány perccel azután hangzottak el, hogy a Pentagon megerősítette, eltávolították a szolgálatból a Nemzeti Gárda 12 tagját egy nappal Biden elnöki beiktatása előtt, miután átvilágításuk során szélsőségesekkel való kapcsolatot tártak fel náluk.

Janet Yellen a pénzügyi bizottság előtti felszólalásában arról számolt be, hogy mihamarabb segítséget kívánnak nyújtani a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai által érintettek számára, nem várhatóak a közeljövőben adóemelések.

Emellett elmondta, hogy az amerikai szankciós politika felülvizsgálatát tervezi, ugyanis biztosra szeretne menni, hogy a korlátozásokat egy stratégia mentén, megfelelő módon alkalmazzák.

Aláhúzta: véleménye szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés leghatékonyabb módja az együttműködés a szövetségesekkel.

Kitért arra is, hogy a klímaváltozás „egzisztenciális fenyegetés” az amerikai gazdaságra nézve, ezért ki fog nevezni valakit a minisztériumon belül a cselekvés összehangolására.

Az alkotmányos előírások értelmében a kinevezéseket a szenátus plenáris ülése szavazza meg a szakbizottsági jóváhagyást követően.

Elemzők szerint nem valószínű, hogy a mostani jelöltek kinevezése még Biden szerdai beiktatásáig megtörténik.