Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Hirdetés

A beszámoló szerint nem egyedi a belga főváros, Brüsszel szomszédságában fekvő tervureni múzeum kertjében történt incidens. Az elmúlt hetekben és hónapokban az egykori királyt ábrázoló több köztéri alkotást is megrongáltak belgiumi városokban. Legutóbb szerdán az észak-belgiumi Ekerenben álló szobrot gyújtották fel, miután a múlt hétvégén vörös festékkel lelocsolták. II. Lipót Gentben található mellszobrát szintén vörös festékkel öntötték le, és ráírták, hogy „Nem kapok levegőt”, a fekete bőrű amerikai férfi rendőri erőszak nyomán Minneapolisban május végén bekövetkezett halálára utalva. A fővárosban található belga földrajzi társaság épületét szintén vörös feliratokkal mázolták össze. A feliratok arra emlékeztetnek, hogy a falakon belül működő kartográfiai vállalat készítette az 1885-től két évtizeden keresztül a király személyes tulajdonát képező kongói terület térképét.

A La Libre Belgique című, francia nyelvű belga lapilap arról írt, hogy civilek petíciót indítottak II. Lipót valamennyi brüsszeli szobrának eltávolításáért. A petíciót már közel 40 ezren aláírták.

A napilap beszámolt arról is, hogy a brüsszeli parlament több pártja állásfoglalást nyújtott be csütörtökön, amely szerint új összefüggésbe kell helyezni Belgium gyarmatosítói történelmét. Az időzett szöveg szerint a főváros utcái számos telepes, felfedező, bankár, katonatiszt és zsoldos nevét viselik, valamint az egykori „gyarmati propaganda” nyomait őrzik a parkokban és temetőkben felállított emlékművek is minden „magyarázat nélkül”.

Korábban írtuk

A brüsszeli régióban legalább 70 olyan utcanév, illetve emlékmű található, amelyek Belgium gyarmati múltjára emlékeztetnek – írta a napilap.

A parlamenti pártok véleménye szerint a „nyilvános terek dekolonizálása” helyet biztosítania azoknak is, akik harcoltak a gyarmatosítás ellen. Állásfoglalásukban azt javasolták, hogy szakértői csoport bevonásával készítsenek a gyarmati múltra emlékeztető minden köztéri, illetve múzeumban található tárgy mellé magyarázó szövegeket olyan módon, hogy azokban megjelen a gyarmatosítás elleni küzdelem is. A szöveg arra is javaslatot tesz, hogy az iskolai tankönyvekbe is kerüljön új magyarázó szöveg az ország gyarmati múltjával foglalkozó fejezetekhez.

Az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót az 1870-es évek közepétől nagy érdeklődéssel fordult az afrikai földrajzi felfedezések felé. Henry Morton Stanley segítségével 1879-1884 között személyes birodalmat épített ki a Kongó folyó vidékén, 2380 ezer négyzetkilométer területet szerzett meg Közép-Afrikában. A terület Kongó Szabadállam néven 1885-től két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Miután a belga parlament nem támogatta törekvéseit, a nagyhatalmakkal a berlini konferencián (1884-85) az akkor létrehozott Kongó Szabad Állam uralkodójának ismertette el magát, a terület két évtizedig a király személyes tulajdonát képezte. Nem járt Kongóban, de ügynökei olyan kegyetlenül bántak a bennszülöttekkel, hogy 1908-ban a belga kormány átvette tőle a gyarmat igazgatását. A terület 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét. Lipót huszonnégy éves uralkodása alatt gazdaság- és gyarmatosító politikájával jelentős eredményeket ért el. Első unokatestvére volt Viktória brit királynő.