Mennyire veszélyes a koronavírus?
Már a tizenhétezret is meghaladja a fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig a négyszázhoz közelít. Mindenki azt szeretné tudni, hogy lesz-e járvány Európában és Magyarországon, illetve honnan eredhet valójában a vírus. Most az látszik, hogy némelyik influenzajárvány sokkal súlyosabb volt, mint amilyennek a 2019-nCoV a jelenlegi helyzetben tűnik. Sokan ezért feleslegesnek tartják a hajcihőt, az emberiség történetének legnagyobb karanténját, de az orvos azt mondja: ha csak egy ember halála is megelőzhető, ne mulasszunk el cselekedni.
Egy éppen csak elkezdődött járványt akkor van értelme összehasonlítani már lefutottakkal, ha figyelembe vesszük, hogy az új koronavírus terjedése még nem érte el a csúcspontját, tehát mind a fertőzöttek, mind az elhunytak száma sokkal nagyobb lesz a mostaninál. Bizakodásra ad okot az alacsony halálozási arány, ez csak 2-3 százalék, viszont a vírus terjedése nagyon gyors, ha pedig magas a fertőzöttek száma, akkor az elhunytaké is az lesz.
– Mivel új fertőző ágensről van szó, egy új genetikájú vírusról, véleményem szerint helyesen járt el mind a kínai állam, mind a WHO a nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzet kihirdetésével. Most az a feladat, hogy kézben tartsuk az eseményeket – szögezi le dr. Jankovics István virológus. – Hogy milyen lesz a járvány lefolyása, még nem tudjuk, még maga a vírus is változhat.
A koronavírusok alapvetően légúti megbetegedéseket okoznak; eddig hat, emberre nézve fertőző koronavírust ismertünk, ebből négy enyhe tüneteket idéz elő, kettő súlyosabbat, ez utóbbiak a SARS és a MERS. A 2019-nCoV egy új ágens, a hetedik.
A virológus szerint a náthás fertőzések egyharmadát ezek az enyhe, klasszikus humán koronavírusok okozzák. A vizsgálatok szerint nagy az átfertőzöttsége a népességben, tehát sokan találkoztak már vele. Ez azt jelenti, hogy esetleg lehet valamilyen szintű, például keresztvédettség bennünk, hiszen a koronavírusok genetikája annyira nagyon nem tér el. A járvány esetén nemcsak a terjedési sebességet és a halálozási arányt érdemes figyelni, hanem a populációt is.
Például a 2009-es kínai eredetű influenzánál teljesen váratlanul látszólag egészséges, fiatal emberek haltak meg. Hosszú évek múlva derült ki, hogy ez olyan, immungenetikai hátterű problémákra vezethető vissza, ami a kínai, keleti populációban viszonylag gyakori, itt Európában és a nyugati világban azonban nem. Másrészről 2009-ben az is kiderült, hogy az idős populáció jelentős részének szervezetében voltak keresztreagáló ellenanyagok az új vírussal szemben. Tehát egy betegség lefutása többkomponensű kérdés. Most egyelőre azt látjuk, hogy az új koronavírussal fertőzöttek közül az idős és krónikus betegek halnak meg tüdőgyulladásban.
Európai szemmel érdemes azt is figyelembe venni, hogy némelyik influenzajárvány sokkal súlyosabb, mint amilyennek egyelőre a 2019-nCoV tűnik. Például a 2015-ös, ugyancsak kínai influenzajárvány során három hónap alatt hatezerrel több ember halt meg, mint a korábbi években, ami arra utal, hogy a járvány okozta a többlethalálozást.
– Akkor mondhatunk valamit hivatalosan influenzahalálozásnak, ha a tüdőből kimutatjuk az influenzavírust. De ez pénzbe kerül, ezért nem mindig szoktuk elvégezni. Ha egy cukorbeteg meghal tüdőgyulladásban, vagy egy szívbeteg szívelégtelenségben, akkor lejelentik a krónikus betegségnek megfelelő halálokot, nem folytatnak le tesztet. Tehát nincs igazi statisztikánk; azt szoktuk figyelni, hogy ha egy nagy járvány során az érintett helyszíneken és időszakban többen halnak meg, mint szoktak, akkor az valószínűleg a járványnak tudható be. Némelyik influenzavírus valóban veszélyesebb, mint a 2019-nCoV, de ez nem jelenti azt, hogy Kína feleslegesen hirdetett volna karantént – mondja Jankovics István.
Az influenza ellen van védőoltás, a koronavírus ellen nincs. Ha valaki beoltatja magát, még elkaphatja ugyan a betegséget, de biztosan nem fog meghalni. A koronavírus esetében a karantén jelenti az egyetlen védekezési módot. Egy másik, mostanában jellemzően felmerülő kérdés, hogy honnan jöhetett ez a vírus. Az első feltételezések szerint a járvány egy vuhani piacról indult, de ezt az újabb vizsgálati eredmények már erősen megkérdőjelezik. A piacon több környezeti mintából is kimutatták a kórokozót, ám emögött meghúzódhat egy egyszerű tüsszentés is. A hordozó állat már nagy valószínűséggel nem volt a piacon, mire a hatóság odaért, az epidemiológiai adatok pedig arra utalnak, hogy sok kezdeti fertőzött nem volt kapcsolatban a piaccal, így a pontos földrajzi forrás sem tisztázott még.
Többek számára az is gyanús, hogy pont Vuhan mellett működik egy biotechnológiai cég laboratóriuma.
– Mindig felmerül ez a lehetőség, hogy esetleg baleset történt, kutatóállomásról indult ki a fertőzés. Ez lehetséges is, de eddig még egy ilyen esetet sem sikerült bebizonyítani. Kivéve az ötvenes években Szovjetunióban, a lépfenével kapcsolatban – meséli dr. Jankovics István.
A virológus szerint koronavírusokkal az ellenszerek fejlesztése kapcsán kísérleteznek a laborokban, módosítani azért szükséges őket, hogy kiderüljön, melyik részük miért felelős. Mivel állategészségügyi problémát jelentenek, a gazdasági károk is motiválják a kutatásokat.
A Demokratának korábban nyilatkozó dr. Jakab Ferenc professzor és dr. Kemenei Gábor, a Szentágothai János Kutatóközpont (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara) szakembereinek nyilvános tájékoztatása szerint a denevérekről 15 éve ismert, hogy világszerte SARS-szerű koronavírusokat hordoznak. A túlnépesedés, az erdőirtások, a városiasodás, a klímaváltozás és egyebek olyan mértékben rajtahagyták a nyomukat a bolygón, ami nagymértékben emeli a gazdaváltási események számát, hiszen az állatok élettere egyre kisebb, egyre több alkalom adódik ember és vadállat kapcsolatára. Ez a mostani esemény tulajdonképpen várható volt, és a továbbiakban is számíthatunk hasonló járványokra.
A szakértők szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a Kínán kívüli országokban sikerül-e a behurcolt fertőzést elszigetelve tartani, mivel minden esély megvan arra, hogy Magyarországon is megjelenjen a vírus. A kérdés talán nem is az, hogy megjelenik-e, inkább az, hogy mikor. Azt, hogy járvány lesz-e belőle, megjósolni most biztosan nem lehet. A legtöbb, amit tehetünk, hogy felkészülünk a betegek érkezésére mind a diagnosztika, mind pedig a betegellátás területén. Az egyéni védekezés legfontosabb eszköze pedig a rendszeres kézmosás és a szájmaszk használata, különösen a köhögő, tüsszögő embereknél.