Fotó: shutterstock
Hirdetés

A német kormáynfő sajtónyilatkozatában aláhúzta, hogy szem előtt kell tartani „a menekültek emberi jogait, de természetesen a származási országok kötelességeit is, éppen úgy, mint a befogadó országok feladatait”, és legfőképpen a menekülésre kényszerítő okok felszámolásáért kell küzdeni.

Mindez azt jelenti, hogy globális feladatról van szó, amelynek megoldásában felelősségük van a származási országoknak és azoknak az országoknak is, amelyekbe a menekültek érkeznek – tette hozzá Angela Merkel.

Elmondta, hogy előkészítenek egy Genfben – az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) székhelyén – decemberre tervezett nagyszabású találkozót, egy úgynevezett globális menekültügyi fórumot, amelyen áttekintik a migrációs megállapodás végrehajtását. Mint mondta, Németország „nagyon intenzíven” vesz részt ebben a munkában.

Kiemelte, hogy a menekültek ügyében továbbra is „hatalmas kihívások” állnak a nemzetközi közösség előtt, és tovább növekszik az UNHCR munkájának jelentősége. Ezt jelzi a „nagyon aggasztó” líbiai helyzet, és a Szudánban kibontakozott folyamatok is – mondta Angela Merkel.

Ismertette, hogy Líbiával és Szudánnal kapcsolatban hétfőn telefonon tárgyalt a mindkét országgal szomszédos Egyiptom államfőjével, Abdel-Fattáh esz-Szíszivel.

Filippo Grandi a többi között hangsúlyozta, hogy a harcok Líbiában igen megnehezítik az UNHCR menekülteket támogató munkáját. Szólt arról is, hogy a főbiztosság üdvözli Angela Merkel törekvéseit, amelyek azt célozzák, hogy „végre kialakuljon egy egységes irányvonal Európában” a menekültügyi politikával kapcsolatban.

Előzőleg a kancellári hivatal a német kormányfő és az egyiptomi elnök tárgyalásáról közölte: Angela Merkel hangsúlyozta, hogy Líbiában a lehető leghamarabb fel kell hagyni a katonai erő alkalmazásával és vissza kell térni a tárgyalásokhoz. Sürgette, hogy az ENSZ vezetésével induljon el a politikai rendezés folyamata a Moammer Kadhafi diktatúrájának 2011-es megdöntése óta forrongó észak-afrikai országban.

Szudánnal kapcsolatban leszögezte: az a legfontosabb, hogy az országot az államfő, Omar al-Besír április elején történt eltávolítása óta irányító katonai tanács mihamarabb átadja a hatalmat egy „polgári átmeneti kormány” számára. Ezzel együtt be kell indítani egy „hiteles és inkluzív”, a társadalom egészét átfogó folyamatot a politikai és gazdasági reformok kidolgozására.

Az ENSZ menekültügyi megállapodását – hivatalos nevén Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról – tavaly december 19-én fogadták el a világszervezet közgyűlésén New Yorkban. A szavazáson igennel 152 tagállam, nemmel pedig 5 tagállam – az Egyesült Államok, Izrael, Magyarország, Lengyelország és Csehország – képviselői voksoltak.

A tagállamok még 2016 őszén egyeztek meg a nem kötelező érvényű migrációs csomag megalkotásáról, a szövegezést tavaly júliusban zárták le. A megállapodás célja – a tagállami szuverenitás tiszteletben tartása mellett – a bevándorlás biztonságossá tétele és legális csatornába terelése, az illegális migráció visszaszorítása, a jogosulatlanul érkezők kitoloncolásának felgyorsítása és az integráció erősítése.

A megállapodás elfogadásának folyamatából kilépett több ország, köztük az Egyesült Államok, Izrael, Ausztrália, Ausztria, Bulgária, Csehország, Szlovákia és Magyarország. Azzal érveltek, hogy a megállapodás sérti a nemzeti szuverenitást, pozitív jelenségként tünteti fel a migrációt, és nem tesz megfelelő különbséget menedékkérők és gazdasági bevándorlók között.