Minden békekezdeményezést orosz befolyásnak bélyegez a Nyugat
Magyarország mellett már egész Közép-Európát gyanakvással figyeli a nyugati mainstream politika. A brüsszeli és washingtoni döntéshozáshoz közeli forrásokkal rendelkező Politico a héten Ausztriát vette célba, és úgy írta le, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök „alpesi erődítményét”. Az ország tradicionális katonai semlegességét és az orosz energiahordozóktól való függőségét kikezdve az újság terjedelmes cikkben részletezte, hogy milyen gazdasági érdekek kötik össze Ausztriát Oroszországgal, és külön cikket szenteltek annak is, hogy a lehetséges jobboldali fordulat Európai Uniót fenyegető veszélyeire hívja fel a figyelmet – erről ír a közmédia hírportálja.A Politico cikkei azon nyomásgyakorlás jelének tekinthetőek, melynek célja, hogy Ausztriát közvetlenül vagy közvetve a NATO-ba taszítsa – fogalmazott Harald Vilimsky (ID / FPÖ) osztrák európai parlamenti képviselő a hirado.hu kérdésére válaszolva.
A jobboldali politikus hangsúlyozta, hogy a nyomásgyakorlás napról napra erősödik, és minden békekezdeményezést egyfajta külső befolyásként jelenít meg az oroszok vagy Putyin részéről.
Vilimsky azonban arra is emlékeztetett, hogy az osztrákok körülbelül 80 százaléka továbbra is a semlegesség mellett áll, és nem akar csatlakozni semmilyen katonai szövetséghez. A képviselő emlékeztetett, hogy Ausztria alkotmánya rögzíti az ország semlegességét, melynek értelmében nem vehetnek részt aktívan háborúkban.
Az ukrajnai háború kezdete óta azonban az EU, de az osztrák szövetségi kormány is folyamatosan megsérti ezt az alkotmányos elvet.
Ahogy a Politico kifejtette, Ukrajna támogatásának legnagyobb akadályát a közép-európai jobboldal megerősödése jelentheti. A brüsszeli lap úgy véli, hogy Magyarország után Szlovákiában és Ausztriában is bekövetkezhet a jobboldali fordulat, és azok a politikai erők kerülhetnek hatalomra, amelyek nyíltan ellenzik a fegyverszállítást. Brüsszel és Washington félelmeit táplálja a volt szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) kijelentése, mely szerint pártja választási győzelme esetén leállítják Ukrajna fegyveres támogatását.
Ausztriában pedig az Osztrák Szabadságpárt megerősödésétől tarthatnak, akik egyáltalán nem támogatják hazájuk részvételét a konfliktusban. Mint azt Harald Vilimsky is kiemelte: Ausztriában jelenleg egyedül az FPÖ az a párt, amely fenntartja Ausztria örökös semlegességét, és így megfelel a lakosság akaratának.
A politikus azonban rámutatott, hogy az Európai Unió a Békekereten (EPF) vagy éppen a lőszerek beszerzéséről szóló irányelven keresztül olyan kezdeményezéseket kényszerít hazájára, amelyek lehetővé teszik, hogy aktívan részt vegyen a harcoló fél oldalán. Az osztrák szövetségi kormány pedig nem fejt ki ellenállást, sőt alátámasztja és támogatja a részvételt.
Ahogy azt az orosz energiahordozók behozatalával kapcsolatban Magyarországon már megszokhattuk, szinte mindennaposak az elítélő nyilatkozatok és a vádaskodás a nyugati médiában. A jól ismert érvek ismétlődésében, miszerint az orosz energiahordozók vásárlásával az orosz háborús gépezetet támogatják a felvásárló országok, a héten csupán annyi változás történt, hogy hazánk nevét kicserélték Ausztriára. A Politico azonban az osztrákok esetében is figyelmen kívül hagyta az ország olyan földrajzi adottságait, mint a tengeri kapcsolat hiánya, amelyek nélkülözhetetlenné teszi az orosz gáz importját.
Harald Vilimsky úgy fogalmazott:
Ausztriában egyáltalán nem optimális az energiapolitika helyzete. Az orosz gáztól függ mind az ipar, mind a magánháztartások, amelyek évtizedek óta áttértek a gázra, most pedig dilemma előtt állnak.
Mint mondta, ha az azeri gáz irányába fordulnának, onnan is zömmel oroszországi energiahordozót vásárolnának, amelyben csupán annyi eltérés mutatkozna, hogy Azerbajdzsán közvetítőként az eddiginél jóval magasabb árat számolna fel. A képviselő ugyanakkor kiemelte, hogy a nukleáris energia sem jelent megoldást.
A hirado.hu cikkét ITT olvashatják.