Nagy nap a mai a lengyelek számára
Ezer évvel ezelőtt ezen a napon koronázták királlyá Vitéz Boleszlávot, a lengyelek uralkodóját.
Mire megkapta a koronát – amit egyébként a gnieznói érsek helyezett a fejére – Vitéz Boleszláv már felépítette, és erőssé tette a lengyel államot. III. Ottó német-római császár már a koronázás előtt is királyként tekintett rá, ezért egyes történetírók szerint az ezer évvel ezelőtti szertartás afféle második koronázásnak tekinthető.
Vitéz Boleszláv felismerte, hogy egy erős állam legfontosabb fundamentuma az önálló egyházszervezet kell hogy legyen. Igyekezett eltávolodni a német-római birodalomtól és csökkenteni annak befolyását a lengyel államéletre. Sőt, az ezres évek elején három hadjáratot is indított a szászok ellen. Az 1014-es nagy hadi vállalkozásában még magyar határvárakat is birtokba vett, 1018-ban pedig meghódította a Kijevi Ruszt, azaz a Kijevi Nagyfejedelemséget, csapataiban ekkor már magyar katonák is harcoltak.
Az ezer évvel ezelőtti koronázás tulajdonképpen Vitéz Boleszláv egyik legfontosabb törekvésének, vagyis egyházszervezeti önállóságának is szimbóluma lett, önmagát és a lengyel egyházat is a pápa főhatósága alá helyezte ezzel. Ő volt a lengyel történelem első, „hivatalosan” is koronás uralkodója, és nagy szerepet vitt abban, hogy a közép-európai térségben megerősödött a kereszténység.
A sors furcsa játéka, hogy a lengyel királyt az áprilisi koronázás után nem sokkal, 1025 júniusában magához szólította a teremtő.
