A prágai folyamat célja, hogy lehetőséget adjon a migrációról, illetve az arra adható válaszokról történő tapasztalatcserére és közös elképzelések kidolgozására a benne részt vevő országok képviselőinek. A 2009-ben, az akkori cseh EU-elnökség idején elindított folyamatba ötven ország kapcsolódott be, köztük az Európai Unió (EU) összes tagállama, Közép-Ázsia, Kelet-Európa, illetve a nyugat-balkáni térség egyes országai, valamint Törökország. Fehéroroszország és Oroszország képviselői ezúttal nem kaptak meghívást a tanácskozásra az ukrajnai konfliktus miatt.

Hirdetés

Rakusan szerint a most elfogadott akcióterv egyebek között a digitális lehetőségek jobb kihasználására, például az ismeretek hatékonyabb megosztására épül.

Külön figyelmet kapott a tanácskozáson a Közép- és Nyugat-Európa felé irányuló migrációs folyamat a nyugat-balkáni migrációs útvonalon keresztül. Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos ezzel összefüggésben elmondta, hogy a migrációs útvonalon a tavalyihoz képest háromszor annyian próbálkoznak bejutni az Európai Unióba. A biztos felszólította Szerbiát, hogy Tunéziát és Burundit követően Kubával és Indiával is mondja fel vízummentességi megállapodását.

A biztos beszélt arról is, hogy napokon belül aláírják az EU határvédelmi szervezete, a Frontex és Észak-Macedónia műveleti együttműködéséről szóló megállapodást.

Korábban írtuk