Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Hirdetés

A demonstráció betiltását a Nemzet Útja szélsőségesen magyarellenes egyesület elnöke, Mihai Tirnoveanu közölte csütörtök este a közösségi oldalán. A kép formájában is bemutatott tiltó határozatban Bukarest alpolgármestere arra hivatkozik, hogy a demonstráció zavarná az elnöki hivatal működését. A tiltást Tirnoveanu a gyülekezési jog súlyos megsértésének minősítette, és közölte, hogy egyesülete tovább folytatja a küzdelmet az alkotmányellenesnek vélt törvénymódosítás ellen.

A Székely Figyelő Alapítvány szerdán beadványban figyelmeztette a fővárosi polgármesteri hivatalt arra, hogy a tervezett tüntetés nyilvánvalóan sérti a gyülekezési törvénynek azt a paragrafusát, amely szerint tilosak a totalitarista eszméket hirdető fasiszta, rasszista, kommunista, sovén gyülekezések, illetve azok, amelyek nemzeti vagy vallási alapú gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítanak. Árus Zsolt, az alapítvány elnöke, arra kérte az önkormányzatot: tiltsa be a tervezett tüntetést, és gondoskodjon róla, hogy ne tartsák meg a tilalom ellenére is.

A Székely Figyelő Alapítvány levélben figyelmeztette Mihai Tirnoveanut, hogy a tervezett megmozdulás alkotmány-, és törvényellenes. Idézte az alaptörvény 120. cikkelyét, mely tételesen is kimondja, hogy „azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol az egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya jelentős, biztosítják az illető nemzeti kisebbség anyanyelvének használatát, szóban és írásban, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolatokban, az organikus törvény feltételei között”.

A román alkotmánybíróság múlt szerdán közölte, hogy alkotmányosnak találta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel – a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozó – közigazgatási kódexet léptette hatályba tavaly nyáron az akkori szociáldemokrata kormány.

Korábban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is bírálta a közigazgatási törvénykönyv kormányrendelettel elfogadott változatát, arra hivatkozva, hogy csorbítja a kisebbségi jogokat, és visszalépést jelent a korábban hatályos anyanyelvhasználati rendelkezésekhez képest.

A közigazgatási kódex tavaly nyáron hatályba nem kerültek bele azok az RMDSZ által kért pontosítások, amelyek szerint a kisebbségi anyanyelvhasználati jog kiterjed az utcák, terek és parkok elnevezéseinek többnyelvű feliratozására, illetve a közüzemekkel és a kormányzati szervek helyi képviseleteivel történő kommunikációra.