Az államfő egy sajtóbeszélgetésen a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap és az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint első alkalommal ismerte el hibáit és tévedéseit az Oroszországgal szembeni politikában.

Hirdetés

Frank-Walter Steinmeier 1999-től 2005-ig kancelláriaminiszterként, majd 2005-től 2009-ig és 2013-tól 2017-ig külügyminiszterként a német Oroszország-politika egyik legfőbb alakítója volt. Az orosz agresszió ellen küzdő ukrán vezetés az utóbbi napokban élesen bírálta.

Az eltúlzott és elvtelen oroszbarátságról szóló kritikák hatására tartott, nem nyilvános sajtóbeszélgetésen a beszámolók szerint kiemelte, hogy a berlini vezetés a partnerek figyelmeztetései ellenére „olyan hidakhoz ragaszkodott, amelyekben Oroszország nem hitt”.

Aláhúzta, hogy személyes hibájaként értékeli a ragaszkodást az Északi Áramlat-2-höz, vagyis az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével összekötő Északi Áramlat földgázszállító rendszer továbbfejlesztéséhez, a második vezetékpár kiépítéséhez.

Korábban írtuk

Mint mondta, kudarcba fulladt az a törekvés, hogy olyan „közös európai házat” építsenek fel, amelyben Oroszország is otthonra talál, és egy „közös biztonsági architektúrába” sem sikerült bevonni Oroszországot.

Az utóbbi időszak Oroszország-politikájának mérlege így „keserű”. Azonban az Ukrajna elleni háborúért Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a felelősség. Ezt a felelősséget „nem szabad magunkra vennünk, de ez nem jelenti azt, hogy nem kellene átgondolnunk néhány dolgot, amelyekben hibáztunk” – mondta.

A német szövetségi elnök kifejtette: az Ukrajna elleni agresszió előtt úgy látta, hogy Vlagyimir Putyin nem kockáztatja országa teljes gazdasági, politikai és erkölcsi tönkretételét csak azért, hogy kiélje „birodalmi mániáját”.

Ez nem volt helyes helyzetértékelés, „mint mások, én is tévedtem ebben” – mondta Frank-Walter Steinmeier. Hozzátette: a Putyin vezette Oroszországgal lehetetlen a visszatérés a háború előtti állapotokhoz.