Fotó: MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora
A kormányzó német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöki tisztségére pályázó Friedrich Merz, Armin Laschet és Norbert Röttgen (b-j) a párt berlini székházában tartott vita elõtt
Hirdetés

Észak-Rajna–Vesztfália tartomány miniszterelnökét január 16-án választotta a párt elnökévé a CDU kétnapos tisztújító kongresszusa, amely bár az online térben zajlott, így sem volt izgalmaktól mentes. Előzménye, hogy Angela Merkel 2018-ban bejelentette, lemond a CDU pártelnöki tisztségéről és csak a ciklus végéig, a 2021-es Bundestag-választásig marad kancellár. A párt élén Merkelt Annegret Kramp-Karrenbauer követte, de tavaly februárban ő is bejelentette, hogy lemond. Ennek ellenére mostanáig hivatalban maradt, mert a koronavírus-járvány miatt nem tudták összehívni a választmányt.

A 2021. január 16-án tartott tisztújítón az első fordulót a sokak által inkább esélyesnek tartott Friedrich Merz nyerte 385 szavazattal. Armin Laschet 380-nal a második lett. A harmadik helyen végzett Norbert Röttgen, akire 224 küldött adta a voksát. Mivel első körben egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget, második fordulóra került sor, amelyben már csak az első két helyezett, Merz és Laschet maradt versenyben. Innentől már borítékolható volt Laschet győzelme, mivel a Röttgen-pártiak a második fordulóban Laschetre adták a voksukat. A 991 leadott szavazatból 521 Lascheté, 466-an Merzé. Az eredményt a küldötteknek levélszavazással is meg kell erősíteniük, hivatalos végeredmény január 22-ére várható.

Armin Laschet a kongresszuson méltatta Angela Merkel érdemeit. A tekintély kulcsa a bizalom, mondta, hozzátéve, hogy a CDU-ra nem a múlt érdemeiért szavaznak a választók: szükség van a modernizáció évtizedére. A CDU-nak újra az ötletek, eszmék kovácsműhelyévé, a viták színterévé kell válnia. A párt nem egy egyszemélyes show, és a CDU jelenleg nem fedi le a teljes társadalmat.

– Az általam elképzelt CDU-nak és Németországnak nem pártelnökre és vezérigazgatóra, hanem egy olyan csapatkapitányra van szüksége, aki vezeti és összetartja a pártot – mondta.

Korábban írtuk


Beszédében nem tért ki a kancellárjelöltség kérdésére, ellentétben Merzcel, aki igényt tartott „a párt és az ország vezetésére”, és nem zárta ki a koalíciót a Zöldekkel.

A CDU új elnöke, Armin Laschet jóindulatú, pozitív gondolkodású politikus benyomását kelti, aki a problémák helyett a megoldásra, az egyéni politikai siker helyett a csapatmunkára fókuszál: „mindenki csilloghat, mindenki naggyá válhat” – mondta, egyenként megköszönve a párt vezetőinek eddigi munkáját. Magyarország szempontjából Laschet azért jó választás, mert feltehetően nem fogja a konfrontációt keresni, ebben hasonlít a leginkább Angela Merkelre. Vele minden bizonnyal tovább lehet építeni a gyümölcsöző magyar–német kapcsolatokat.

Laschet a beszédében újra egyértelművé tette, hogy a vörös–vörös–zöld (Rot–Rot–Grün) irány tarthatatlan, ugyanakkor a modernizációra és a szénalapú energiatermelésből való kilépésre szükség van.

– A CDU nemcsak győzni akar, hanem győznie kell. Kinek higgyünk? – ez bizalom kérdése, ma erről kell dönteni – tette hozzá.

Laschet szónoki képességeit jó időzítés, hatásvadászat és némi színpadias gesztusok is jellemzik. Példa erre a kongresszusi beszédében édesapja bányászbilétája, amit ezekkel a szavakkal mutatott fel:

– Azt mondta édesapám, mielőtt elindultam: ezt vidd magaddal, és mondd meg az embereknek, hogy bízhatnak benned!

A politikus 1961. február 18-án született Aachenben. Három öccsével római katolikus, középosztálybeli családban nőtt fel. Édesapja bányászati csoportvezető volt, majd pedagógiai átképzésen vett részt, és az aacheni általános iskola igazgatója lett. Laschet az aacheni Pius gimnáziumban érettségizett, majd joghallgató lett Münchenben, illetve Bonnban, a Konrad Adenauer Alapítvány ösztöndíjasaként. Dolgozott újságíróként, rádiós riporterként, 1991–1994 közt az aacheni egyházi lap főszerkesztője, 1995 és 1999 közt a katolikus Einhard kiadó vezetője. Feleségét, Susanne Laschetet az ifjúsági kórus tagjaként ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze, két fiuk és egy lányuk született, ma már felnőttek.

Laschet hívő katolikus, ezt fejezi ki a CDU küldetéséről szóló nyilatkozata is: „Világossá kell tennünk, hogy a Kereszténydemokrata Unió márkaneve nem azt jelenti, hogy a párt konzervatív, hanem hogy számára a keresztény emberkép mindenek felett áll”– mondta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak 2018 februárjában, a párt jövőbeli irányvonalát meghatározó rendkívüli pártkongresszust követően.

Laschet a 2017-es tartományi választáson egyéniben bejutott az észak-rajna–vesztfáliai parlamentbe, majd a CDU és az FDP szavazataival miniszterelnökké választották. Miután Annegret Kramp-Karrenbauer 2020 februárjában bejelentette, hogy lemond a CDU pártvezetéséről, Laschet még a sajtótájékoztató előtt közölte, indul a posztért Friedrich Merzzel és Norbert Röttgennel szemben.

A múlt hétvégén a CDU elnökévé választották. A legfontosabb kérdés azonban ezzel nem dőlt el. Ki lesz a kancellárjelölt a 2021. szeptemberében esedékes Bundestag-választásokon? Egyelőre még nincs válasz. Laschet immár egyetlen kihívója CSU-s kollégája, Markus Söder bajor miniszterelnök, aki elsőként gratulált Laschet győzelméhez:

– Mától közösen írjuk tovább az unió sikertörténetét.

Idén választási rekordév lesz Németországban. Március 14-én tartományi választás lesz Baden-Württemberg, Rajnavidék-Pfalz, illetve helyhatósági Hessen tartományban. Június 6-án tartományi választás lesz Szász-Anhalt tartományban, szeptember 12-én pedig helyhatósági Alsó-Szászországban. Ezek eredményétől is függ a K-kérdés, vagyis, hogy ki lesz Németország következő kancellárja.

Ha most vasárnap lennének a választások, a CDU–CSU magabiztosan megnyerné, 37 százalékkal. Az SPD 15 százalékot szerezne, a Zöldek 20-at, az AfD 10-et, az FDP 5-öt, a Baloldal (Linke) pedig 8-at a Politbarometer legfrissebb mérése szerint. Így a CDU–CSU jelenleg két koalíciós partner közül választhatna: tovább folytathatná a kormányzást az SPD-vel, vagy új koalíciót köthetne a Zöldekkel. Utóbbira, úgy tűnik, Laschet egyelőre nem vevő.