Berlin 2011-ben eltörölte a sorkötelezettséget, de nemrégiben az Oroszországból érkező állítólagos „fenyegetésekre” hivatkozva fontolgatta annak visszaállítását. Az N-tv műsorszolgáltató szerint a szociáldemokraták és Friedrich Merz kancellár kereszténydemokratái koalíciós megállapodásukban megállapodtak az úgynevezett „svéd modell” bevezetéséről, amely a szelektív kötelező és az önkéntes szolgálatot kombinálja.

Hirdetés

„Megállapodtunk abban, hogy kezdetben az önkéntességre támaszkodunk – egy olyan szolgálatra, amely kezdetben önkéntes, és amelynek célja, hogy a fiatalokat a haza szolgálatára ösztönözze”

– mondta Pistorius szerdán a Bundestagban tartott beszédében.

„És ezt teljesen tudatosan és őszintén mondom: a hangsúly szintén a „kezdetben”-en van, arra az esetre, ha nem tudunk elegendő önkéntest toborozni”

– tette hozzá.

„Közép- és hosszú távon erősíteni fogjuk a létszámot, hogy a Bundeswehr tartósan készen álljon mind a belbiztonság, mind a szövetségi védelem terén”

– mondta a miniszter.

Pistorius szerint 2025 első negyedévében több mint 20 százalékkal nőtt a katonai szolgálatra jelentkezők száma. Németország azt tervezi, hogy 2031-re 180 ezerről 200 ezer fölé emeli az aktív katonák számát.

Korábban írtuk

A besorozások száma korábban, 2023-ban 7%-kal csökkent, mivel a Bundeswehr nehezen tudott fiatalabb újoncokat vonzani, ami egyes politikusokat arra késztetett, hogy irreálisnak nevezzék a toborzási célokat.

Bár Németország nehézfegyvereket, köztük Leopard 2 harckocsikat szállított Ukrajnának, Berlin tagadja, hogy az ország közvetlenül részt venne az Oroszországgal folytatott konfliktusban. Carsten Breuer, Németország legfőbb tábornoka márciusban az állami irányítású Deutsche Welle-nek azt mondta, hogy az ország a teljes háború és a teljes béke közötti „szürke zónában” él.

Egy januári litvániai látogatása során Pistorius azt állította, hogy Oroszország felkészítheti hadseregét egy 2029-es vagy 2030-as „elméleti támadásra” a NATO ellen.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.