Nem kell a drágább, de takarékosabb autó

Tavaly az Európai Unió országai közül hazánkban vásárolták a legkevesebb dízelautót. A többi tagországban eleve több dízelgépjármű futott az utakon, és a kereslet évről évre fokozódik. Kis mértékben hazánkban is nő az érdeklődés a dízel üzemű kocsik iránt, azonban még mindig elenyésző a számuk benzines társaikhoz képest.

A franciák és az osztrákok használják a legtöbb gázolajjal működő autót. Franciaországban piaci részesedésük 70, Ausztriában 66 százalék, s ha egész Európát vizsgáljuk, az uniós országok útjain akkor is 49 százalékkal képviseltetik magukat a dízelkocsik. Ezzel szemben hazánkban mindössze 17 százalék a dízel autók aránya.

A magyarok érdeklődésének hiánya alapvetően pénzügyi okokkal magyarázható. A dízelautóknak köztudottan kedvezőtlenebbek a menettulajdonságaik, ezért ez a típus csak ott lehet csábító, ahol a gázolaj és a benzin között jelentős árkülönbség van. Magyarországon azonban a dízel mindössze 3 százalékkal olcsóbb, szemben a német vagy francia benzinkutaknál tapasztalható 12 százalékos eltéréssel. Pedig a dízelautók csupán 2/3 annyi üzemanyagot fogyasztanak, mint benzines társaik, az autóvásárlásnál azonban ezt kevésbé veszik figyelembe a vevők, mint a tényleges üzemanyagárakat.

Különösen, hogy a dízelautók némileg drágábbak, mint azonos teljesítményű benzines társaik. A gyártók ezt elsősorban környezetvédelmi okokkal magyarázzák. Régebben a dízelautókra a magas fokú levegőszennyezés volt jellemző, napjainkban azonban a motorokat olyan részecskeszűrőkkel szerelik fel, amelyekkel az autók a károsanyag-kibocsátása elfogadhatóra mérsékelhető. A gyárakat azonban továbbra is présben tartják az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások.

A másik, kifejezetten Magyarországra jellemző ok a dízelautókat sújtó, európai viszonylatban aránytalanul magas regisztrációs adó. Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke a Demokratának elmondta, hogy míg 350 ezer forint regisztrációs adót kell fizetni egy 1400 cm3-es benzines autó után, addig egy hasonló kategóriájú (1700 cm3-es) dízelautó árát már 700 ezer forinttal drágítja meg ez az adónem. Fojt Attila kifejtette, hogy a 25 tagállamból mindössze 11-ben létezik regisztrációs adó, és ebből nyolcban valóban csupán az adminisztratív munkák költségtérítésére vetették ki. Északi szomszédunknál, Szlovákiában például a regisztrációs adó 60-80 ezer forintnak megfelelő összeg. Mindössze három ország van az EU-ban, amelyek komoly bevételre tesz szert a regisztrációs adóból: Dánia, Írország és Magyarország.

Tavaly októberben az EU kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen a regisztrációs adó túlzott mértéke miatt. Azóta az adónemet csökkentették, de a Pénzügyminisztérium új, a környezetvédelmet alapul vevő kategóriákat állított fel, amivel elérték, hogy befizetendő adó mértéke nem változott. Fojt Attila szerint viszont nem a modern gépkocsik – beleértve a dízelautókat is -, a környezet fő károsítói, hanem a kétütemű gépjárművek, melyek akár ötvenszer több káros anyagot bocsátanak ki, mint a négyüteműek. Amíg azonban a regisztrációs adóval ilyen mértékben megnövelik mind a használt, mind pedig az új autók árát, addig egy Trabant tulajdonosa nem is álmodhat arról, hogy lecserélheti kocsiját.

Balázs Attila