Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat
Vendégek ülnek egy kávézó teraszán Zágrábban
Hirdetés

Horvátország már április 1-től várja a védettséget igazoló turistákat, Németország felülírta korábbi szigorítási terveit, Angliában törölték a kijárási korlátozásokat, ugyanakkor Szlovéniában ismét teljes zárlatot rendeltek el az ünnepekre. A spanyoloknál úgy nyitják a vendéglátóhelyeket, hogy az országban növekszik a koronavírusos esetek száma, a hollandok meg kísérleti jelleggel Rodosz szigetére utaztatják több száz állampolgárukat. Mintha a bibliai Bábel templomának tornyában lennénk, amelynek építése közben az addig egymást megértő emberiség nyelve végleg összezavarodott. Mindez a XXI. századi Európában, amelyet immár jórészt csak digitálisan kapcsol össze a negyedik ipari forradalom. Az egymástól olykor szélsőségesen eltérő európai helyzetértékelések és a válságkezelés sokszínűsége nem erősíti az ember biztonságérzetét.

Egymásnak feszülő igények

A vírus elleni védekezés során szerteágazó szempontrendszert kénytelenek érvényesíteni a nemzeti kormányok, a döntések pedig komoly érdeksérelmeket okoznak. A beoltottak például már mozdulnának, miközben akik még nem kaptak vakcinát, félnek. Vannak, akik utazni szeretnének, mások újranyitnák az éttermüket vagy szálláshelyeiket, egyesek színpadra állnának, mások iskolapadba ülnének, a túloldalnak viszont éppen a bezárt plázák és üzletek jelentik a biztonságot. Nem mellékes azok szempontja sem, akik végre pihennének egy kicsit, miután egy éve tartják a frontot az egészségügyi intézmények valamelyikében. De nagyon sokan vannak olyanok is, akiknek egyetlen vágyuk, hogy magas színvonalú ellátás mellett mihamarabb meggyógyulhassanak. E jogos igények mindegyikének megfelelni azonban jelen helyzetben egyszerre lehetetlen. Vajon ki hoz észszerűbb döntést?

A német kormányt vezető Angela Merkel, engedve az ellenzéki pártok és gazdasági érdekképviseletek nyomásának, bocsánatot kérve a polgároktól visszavonta az országos húsvéti zárlatra vonatkozó tervét, miközben az aktuális járványadatok nagyon is indokolták volna a szigorításokat. Az elmúlt hetekben ugyanis meredeken emelkedett a németországi fertőzések száma, leginkább a gyorsabban terjedő brit variáns megjelenése miatt. Lothar Wieler, a szövetségi közegészségügyi Robert Koch Intézet vezetője úgy nyilatkozott, abban reménykedik, hogy az oltási kampány és a melegebb időjárás hatására májusra már enyhülhet a nyomás a német egészségügyön.

Nem félt viszont szembemenni a lakosság elvárásaival a szlovén kormány, hiszen húsvét előtt 11 napra szóló teljes zárlatot rendelt el, miután Janez Janša kormányfő kijelentette, hogy versenyt futnak az idővel. Elmondása szerint az uniós vakcinák egy hónap késéssel érkeznek az országba az eredeti ütemterv helyett, így nem tudják a nyár végéig beoltani a lakosság többségét. Ahogy fogalmazott, májusig már nem számítanak nagyobb oltóanyag-szállítmányra, tehát leghamarabb kora nyáron tudják ismét feloldani a korlátozások egy részét.

Korábban írtuk


Fotó: MTI/EPA/Lukas Barth
A Szent Péter-templom előtti tér München belvárosában

Óvatosak és rettenthetetlenek

Az óvatosabbak táborát erősítik a britek is, pedig a tömeges oltások hatására a járványhelyzet folyamatosan javul, március 29-én hosszú idő óta egyetlen ember sem halt meg Londonban, ezen a napon a brit kormány fel is oldotta a csaknem három hónapja elrendelt szigorú kijárási korlátozásokat. A szigetországban a kampány decemberi kezdetétől több mint 30 millióan kapták meg a koronavírus elleni vakcina első adagját, ami azt jelenti, hogy március végéig a felnőtt lakosság csaknem 60 százalékát beoltották már. Ugyanakkor továbbra is arra figyelmeztetnek mindenkit, hogy még ne induljon hosszabb bel-, illetve külföldi utazásra.

Egyelőre a vendéglátóhelyek mellett a nem alapvető fontosságú közszükségleti cikkeket árusító üzleteknek, az edzőtermeknek és a szórakoztató létesítményeknek, köztük a moziknak és a színházaknak is zárva kell tartaniuk. Megnyitottak ugyanakkor a szabadtéri uszodák és sportlétesítmények, és immár piknikelni is találkozhat maximum hattagú, nem azonos háztartásban élő társaság – ugyanakkor a vendéglátóhelyek továbbra is csak kiszállításra dolgozhatnak. A brit kormány legkorábban júniusra 21-re célozza az összes tilalom feloldását.

Jóval vakmerőbbnek tűnik ugyanakkor a spanyolok hozzáállása, akik – egyes tartományok javuló járványügyi adataira hivatkozva – Katalóniában majd két hónap után engedélyezték a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek, illetve bevásárlóközpontok nyitását, ráadásul Valen­ciá­ban már a vendéglátóhelyek teraszain is újra lehet kávézni. Igaz ugyan, hogy a Ba­leár-szigeteken márciusban egyetlen új fertőzöttet sem találtak az első oltási csoportba tartozó idősek otthonai lakói között, de vajon megmaradhat-e a kedvező helyzet azután is, hogy német turisták tömegei jelezték, idén nyáron éppen ebbe az autonóm tartományába utaznának kikapcsolódni? Mintha a spanyolok túlságosan hamar elfelejtették volna, hogy az elmúlt egy évben csaknem 69 ezer emberéletet követelt náluk a pandémia. Másrészt a spanyol GDP-ben különösen fontos szektor az idegenforgalom, vélhetően ennek nyári pozícióit próbálják javítani az idő előtt bejelentett enyhítésekkel…

A rettenthetetlenek táborából ne hagyjuk ki Görögországot és Hollandiát se, hiszen míg az előbbi határait a kórházak telítettsége ellenére is megnyitják a védettségi igazolványt felmutató uniós turisták előtt, a Benelux állam jóformán emberkísérletet folytat, amikor nyolc napra Rodosz szigetére utaztat kétszáz nyaralót.

Fotó: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth
Napozó emberek Londonban

Nyári remények

Magyarország továbbra is az óvatos és kiszámítható járványintézkedéseket követi. Hazánk 2,5 millió első adag vakcina beadásához, ezen belül is a 65 éven felüliek teljes körű oltásához igazítja a nyitás kezdetét, de vannak szakemberek, akik úgy vélik, hogy legalább ötmillió védettséget szerzett magyar szükséges a megfelelő biztonsági szint eléréséhez. Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint „szabad nyarunk lesz”, de bizonyos szolgáltatásokat csak védettségi kártyával lehet majd igénybe venni.

Most mindenki a nemzeti oltási kampányokra figyel, amelyek jól alakuló járványügyi adatok esetén a korlátozások feloldására sarkallhatják a kormányokat.

Az Európai Bizottság nem titkolt óhaja, hogy a nyár végére az EU lakosságának 70 százaléka védetté váljon. Bár a Financial Times elemzői szerint nem lehetetlen eljutni idáig, a jelenleginél sebesebb tempóra kellene kapcsolnia az öreg kontinensnek, hogy legalább a nyári üdülési szezont meg lehessen menteni.

Az uniós országok azonban továbbra is egységes központi politika nélkül folytatják a harcot a válságkezelésben. Az életrevalóbbak a nyugati mellett keleti vakcinákat is beszereznek, a többiek várakoznak. A zűrzavar az amúgy is nehéz helyzetben szinte lehetetlenné teszi az előre tervezést. Az idő pedig sürget, de elsősorban nem azért, mert Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a fő idegenforgalmi szezon szeptember 21-éig tart, hanem sokkal inkább a járvány következtében elveszített életek miatt.