Olaf Scholz, a nevető harmadik
Szeptember 26-án véget ér Angela Merkel tizenhat éven át tartó kormányzása. Az új Bundestag összetételét egy nem várt fordulat rajzolhatja át: a Forsa legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az eddig esélytelennek tartott SPD átvette a vezetést.
Nagy megdöbbenést okozott a Forsa legutóbbi felmérése, amely szerint Németországban a szociáldemokraták 23 százalékon állnak, megelőzve a CDU–CSU-t, amely 22 százalékra zuhant vissza alig néhány hét alatt. Két nappal később egy másik közvélemény-kutató, az Insa már 24 százalékra mérte az SPD-t, miközben a CDU 21 százalékra esett vissza. Az SPD előnye napról napra nő. A CDU-nak pedig ez a valaha mért legalacsonyabb támogatottsága.
Hetekkel ezelőtt még a verseny a CDU–CSU és a Zöldek között zajlott, ezért az SPD előretörése sokakat meglepett. Közben stabilan tartja 12-13 százalékos támogatottságát a liberális FDP, amely a koalíciós tárgyalások során a mérleg nyelve lehet.
A Zöldek 17 százalékon állnak, és egyelőre úgy tűnik, hogy ennél jobb eredményt már nem sikerül elérniük, miután a jelöltjük, Annalena Baerbock plágiumbotrányba keveredett, az afganisztáni helyzet pedig áttematizálta a közbeszédet: a zöld témák átmenetileg háttérbe szorultak. A verseny tehát a hajrában a nagykoalíció két nagy tábora között dőlhet el, annál is inkább, mert a nagykoalíciós kormányzás folytatására matematikailag sincs esély. Semmilyen kétpárti koalíció nem elegendő a többségi kormányzáshoz, és a CDU gyengülése nyomán egyre valószínűbb, hogy tisztán baloldali kormány alakul Németországban.
Megdöbbentő a CDU mélyrepülése: 2021 elején Merkel pártja még magabiztosan vezetett, és minden Armin Laschet mellett szólt. A CDU 37 százalékos támogatottsága azonban márciusra nyolc százalékot zuhant, májusban pedig már fej-fej mellett álltak az ambiciózus Zöldekkel. Egy hónappal a választások előtt a CDU elveszítette vezető szerepét, ami egyet jelent azzal, hogy Merkel pártját kihagyják a következő kormányból.
A CDU mélyrepülésében több tényező is szerepet játszhatott. Az első, hogy Angela Merkel már nem indul, holott ma is ő a legnépszerűbb politikus Németországban. A neve összeforrt a CDU-éval. Ha nincs Merkel, nincs CDU, vallják a szavazói annak láttán, hogy Merkel utódjelöltje, Armin Laschet alig néhány hónap alatt elveszítette a párt szavazótáborának csaknem felét.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások körül kialakult vita, illetve a vakcinahiány ráfagyott a CDU-ra, jött a kapkodás, majd a maszkbotrány, amelyben több CDU-s politikus érintettsége is felmerült. Jelentős csalássorozatra derült fény a tesztelések során is, amiről a Demokrata is részletesen beszámolt. Júliusban pusztító árvíz temetett maga alá több települést, az áradások következtében legalább hetvenen meghaltak, az eltűntek száma meghaladta az 1300 főt. Egyes tartományokban teljes városok kerültek víz alá. Ekkor jött az a szerencsétlen videó, amelyen az államfő, Steinmeier drámai beszéde alatt Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltje a háttérben önfeledten nevetgél a katasztrófa helyszínén. Itt betelt a pohár: a CDU-szavazók többsége azt követelte, hogy Laschet helyett mégis inkább a bajor Markus Söder legyen a CDU–CSU közös kancellárjelöltje.
Miután kijött a Forsa felmérése, amely szerint az SPD megelőzte a CDU-t, majd hasonló eredményt közölt az RTL és az n-tv trendbarométere is, a CDU szavazótáborának már több mint 70 százaléka kancellárjelölt-cserét követelt. Ennek azonban a párt vezetése nem tett eleget. A kancellárjelölt-csere technikailag sem oldható meg, ugyanis a levélszavazás már elkezdődött.
Közben az esélytelennek tartott Olaf Scholz a véghajrában balról előzött. A szociáldemokraták kancellárjelöltje Németország jelenlegi alkancellárja, Merkel helyettese. A pénzügyminiszteri posztot is betöltő 63 éves politikus száraz szocialista technokrata, aki a „szolidáris többséggel” akar kormányozni a szabadság, egyenlőség és szolidaritás jegyében.
Az ambiciózus politikus többször kifejtette, hogy kancellár akar lenni, nem cirkuszigazgató.
– Az egész világért felelősek vagyunk – nyilatkozta a Deutsche Wellének magabiztosan. Ugyanebben az interjúban azt is kifejtette, hogy szóba sem jöhet az együttműködés az AfD-vel. – A CDU-nak pedig jót tenne, ha ellenzékben kipihenné magát, mert a pártnak nincs jövőképe – vázolta fel a küszöbön álló baloldali fordulat lényegét. Emellett nem zárja ki a vörös-vörös-zöld koalíciót berlini és türingiai mintára a korábban szélsőségesnek tartott Linke (posztkommunista NDK-utódpárt) részvételével, hozzátéve, hogy nem ez az egyedüli lehetőség a hárompárti kormányzásra.
A CDU-ban óriási a pánik, politikusaik arra szólították fel szavazóikat, hogy semmi esetre se szavazzanak az FDP-re, mert azzal egy tisztán baloldali kormány megalakítását segítik elő. Ha ugyanis ha a Linke nem kap elegendő szavazatot, az FDP állhat be harmadiknak, és a baloldali Scholz-kormány a liberális párt részvételével is többségbe kerülhet.