A kancellár a vészesen eladósodott országok helyzetének rendezésére a legnagyobb kormányhitelezők összefogásával szervezett úgynevezett párizsi klub keretében kifejtett erőfeszítésekről szólva aláhúzta, hogy az informális csoport „legnagyobb ambíciói” közé tartozik Kína bevonása a közös munkába.

Hirdetés

Peking azonban nem hajlandó csatlakozni, arra hivatkozva, hogy még csak fejlődő ország, nincs gyakorlata a hitelezésben, és kell még idő a felkészüléshez – mondta Olaf Scholz, megjegyezve, hogy Kína sok évezredes történelmét tekintve ez az átmeneti idő „más dimenziót” jelent, mint amire gondolni lehetne.

Mindenesetre Peking közreműködésére igen nagy szükség lenne, mert valójában nagyon sok hitelt helyez ki, méghozzá az eddigi gyakorlattól eltérő módon, és igen komoly a veszély, hogy „a globális dél következő nagy adósságválsága” éppen a Kína által világszerte kihelyezett, és a sok szereplő miatt a kínai hatóságok számára sem teljesen áttekinthető hitelekből fakad majd – fejtette ki a német kancellár.

Mint mondta, egy ilyen fejlemény nemcsak a globális dél országait, hanem Kínát is súlyos pénzügyi és gazdasági válságba taszítaná, és „finoman szólva a világ többi részét sem hagyná érintetlenül”.

A szociáldemokrata politikus a német katolikusok világi szervezeteit összefogó testület (Zentralkomitee der deutschen Katholiken – ZdK) 102. alkalommal megrendezett fórumán a gazdaságilag kevésbé fejlett országok csoportjaként értelmezett globális déllel kapcsolatban arról is szólt, hogy szembe kell szállni azzal a „putyini narratívával”, miszerint a Nyugat felelős az „éhínségválságért”.

Az orosz elnök az ellenségnek tekintett országokat a „globális Nyugat” néven emlegeti, megpróbál szövetséget kovácsolni ellenük és azon igyekszik, hogy rájuk hárítsa a felelősséget a világ legnagyobb élelmiszerexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni háborúja miatt kirobbant élelmezési válságért.

Ezért nem szabad „fennhordott orral” viselkedni a kevésbé fejlett országokkal, hanem „egyenlő félként kell kezelni a jövendő világnak a globális délről származó fontos demokráciáit, és közös perspektívát kell kialakítani velük” – fejtette ki Olaf Scholz.

A kancellár a pódiumbeszélgetés előtti beszédében megerősítette kormánya álláspontját, miszerint nem szabad megengedni, hogy Oroszország megnyerje az Ukrajna ellen indított háborút, ezért Németország pénzzel, humanitárius segítségnyújtással, fegyverekkel és Oroszország elleni szankciókkal is támogatja Ukrajnát.

Olaf Scholz a rendezvényen azt is hangsúlyozta, hogy a háború mellett nem szabad megfeledkezni a többi égető bajról, mindenekelőtt az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozásról. Ezt a változást fel kell tartóztatni, ezért a lehető leggyorsabban kell végrehajtani az úgynevezett energetikai fordulatot, ami a szó Németországban használt értelmében szakítást jelenti az üvegházhatású gázok kibocsátásával járó energiafelhasználással és a nukleáris energia használatával.

A rendezvény közben egy ember megpróbált felmászni a színpadra. Biztonsági emberek lefogták és elvezették. Egy másik ember azt kiabálta, hogy „ostobaság”, amikor a kancellár a kőszén felhasználására épülő áramtermelés fokozatos felszámolásáról beszélt. Olaf Scholz megjegyezte, hogy nyilvános szereplésein mindig ugyanazok az emberek próbálnak zavart kelteni, méghozzá „begyakorolt színészi fellépéssel”.

Korábban írtuk