– A béke akkor kerülhet közel Ukrajnában, ha a háborús felek és egyéb nagyhatalmak is úgy akarják
– fejtette ki Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója a nemrég nyilvánosságra hozott kínai béketervvel kapcsolatban. Hozzátette: az Egyesült Államokat sem lehet kihagyni a képletből. Komoly fejleménynek nevezte, hogy Kína jelenleg közelebbi viszonyt igyekszik kialakítani Oroszországgal. Fodor Gábor úgy véli, hogy a háttérben amerikai stratégiai hiba van, hiszen nem jó Kínát és Oroszországot összenyomni.
A műsorvezető, Lánczi Tamás felidézte Hszi Csin-ping kínai elnök az orosz-kínai diplomáciai kapcsolatokat illető szavait, miszerint olyan fog történni, amit száz éve nem lehetett látni, a kínaiak ambícióját előrevetíti. A műsor házigazdája ezt úgy értelmezte, hogy Kína megpróbálja zárójelbe tenni a huszadik században felállított békerendszert és az amerikai világrendet.
Réz András filmesztéta erre úgy reagált, hogy az amerikai világrend önmagát tette zárójelbe.
– Kisiklatták a világ vonatát, senki nem gondolt bele, mi lesz a következménye, most itt vagyunk a következményekben
– fogalmazott. Úgy vélte, egyáltalán nem biztos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping a békéről beszélgettek a minapi többnapos találkozójukon és az sem, hogy Oroszország és Kína közeledik.
Lánczi Tamás rámutatott, hogy Oroszországnak körülbelül harmincszor annyi atomfegyvere van, mint Kínának. A műsor házigazdája ebből arra következtetett, Vlagyimir Putyin akár azt is gondolhatja, hogy Kína nem jelent komoly fenyegetést Oroszországra.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója emlékeztetett, tavaly Oroszország és Kína kötött egy együttműködési szerződést, azóta volt közös kínai-orosz hadgyakorlat Dél-Afrikában, és iráni-kínai-orosz hadgyakorlat a hormuzi szorosban.
A politológus úgy vélekedett, a második világháború után egypólusú világrend jött létre az Amerikai Egyesült Államok vezetésével, Kína és Oroszország viszont azon dolgozik, hogy multipoláris világ jöjjön létre.
– Ez a háború arról szól, hogy az oroszok odaverekedjék magukat a huszonegyedik század asztalához, ahogy ezt tették az ENSZ-ben a második világháború után
– mondta.
Kiszelly Zoltán megjegyezte, Vlagyimir Putyin úgy gondolhatja, hogy a huszonegyedik század biztonsági architektúrájában egyenlő partner lehet, a kínaiak és az amerikaiak ezt máshogy látják, az európaiaknak azonban lapot sem osztottak.
A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az Oroszországból kivonuló nyugati cégek helyét kínaiak vették át, akiknek mindenre van már megoldásuk.
