Hirdetés

A koalíciós szerződés merőben új, eddig ismeretlen világot tár elénk a jólét, a sokszínűség és a demokrácia ígéretével, ám ebben az új kontextusban már nem értelmezhetők a korábbi fogalmak. A fő jelszavak a szabadság, az igazságosság és a fenntarthatóság, de mást értenek alattuk, mint amit Európában évszázadokon keresztül megszoktunk.

A preambulumban leszögezik: a Bundestag-választás eredményét a három kormánypárt úgy értelmezi, hogy felhatalmazást kaptak koalíció alakítására, olyan időpontban, amikor „a világ az átalakulás évtizedének elején tart, a klímaválság fenyegeti az alapvető életfeltételeinket, a szabadságot, a jólétet és a biztonságot. Németországnak és Európának a kiélesedő nemzetközi versenyben újra meg kell alapoznia gazdasági erejét” – áll a bevezető sorokban. A kancellárt adó SPD mindössze 26 százalékos támogatottsággal lát neki koalíciós partnereivel egy olyan program megvalósításának, amely gyökeresen szakít az európai értékekkel és az Európai Uniót alapítók szándékával.

Édes 16 évesek

Az átalakítás feltétele a német koalíciós szerződés szerint a belső egység, egyforma életfeltételek városon és vidéken, megfizethető lakások, gyors internet, hozzáférhető egészségügyi ellátás és a fenntartható mobilitási kínálat. Klímavédelem, fenntartható jólét, gyorsabb energiafordulat, megújulók… A fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése és a széntüzelésű erőművek bezárása – a korábban tervezettnél előbb, 2030-ban. A munkaerő folyamatos utánpótlása a bevándorlási törvény „modernizálásával”. Az illegális bevándorlás csökkentése, a legális elősegítése. Németország ugyanis sokszínű bevándorlótársadalom, szögezik le.

A modern állam, digitális feltörés, innováció című fejezet a 24. oldalig tárgyalja azokat a gazdasági prioritásokat és terveket, amelyek a hangsúlyt a digitalizációra, a modern államra, az átláthatóságra, a férfiak és nők egyenjogúságára, a választói, illetve választhatósági korhatár 16 évre csökkentésére (ez azért fontos, mert a nagyon fiatalok bármilyen divatos őrültségre képesek szavazni), a technika modernizálására, a képzésre, a kutatásra, a fejlesztésre, az innovációra helyezik.

Korábban írtuk


Energiafordulat majd valahogy

A harmadik nagy fejezet a klímavédelemmel foglalkozik, ezen belül az autóipar átalakításával: a cél az, hogy legalább 15 millió elektromos autó álljon forgalomba 2030-ig. Az űrhajózás és a légi forgalom klímasemleges kell legyen, ehhez szintetikus üzemanyagok és könnyű légi járművek fejlesztésére van szükség, akárcsak a tengerhajózásban.

A fejlődés gátja a munkaerőhiány, amit a nők és az idősek foglalkoztatása mellett a legális bevándorlással kell megszün­tetni.

Németország energiaellátását hosszú távon a megújulókkal kell megoldani, amihez modern gázturbinákra lesz szükség az időjárási ingadozások kiküszöbölésére. Ehhez egy klímasemleges gázt (H2-ready) használnának, de az átmeneti időszakban még szükség lesz a földgázra, ismerik el. Az atomról röviden írnak, mindössze annyit, hogy a radioaktív hulladék végső tárolási helyét a törvényben meghatározott elvek alapján kell kijelölni.

Mindez a merkeli energiapolitika felgyorsítását jelenti: az atomerőművek bezárását, a szénerőművek tervezettnél korábbi leállítását, a megújulók támogatását.

Mint korábban megírtuk, Németország csak az elmúlt öt évben 160 milliárd eurót költött az úgynevezett energiafordulatra, ennek ellenére jelenleg a megújulókra erősen ingadozó teljesítmény mellett a teljes energiatermelés alig harmada esik. A koalíciós szerződés nem ad választ arra, hogy miből kívánják ezeket a tetemes összegeket előteremteni, mint ahogy arra sem, hogy mekkora szén-dioxid-kibocsátással kell számolni 2030-ig, amíg még a szénerőművek üzemben maradnak, mivel atomenergia híján ma ezek képezik Németországban az áramellátás bázisát. Ez az időszak messze túlnyúlik egy négyéves kormányzati cikluson, tehát az energiafordulat még jócskán várat magára, miközben a jövőben még több szén-dioxid-kibocsátással kell számolni az atomerőművek bezárása miatt.

Van új ellenség

A jólét ígérete, a szociáldemokraták programjának számos eleme bekerült a koalíciós szerződésbe.

Ilyen a minimális órabér 12 euróra emelése, új nyugdíj-kiegészítés bevezetése, új gyermek-alapellátás, ami valójában nem új, csak más a neve, mivel az összes korábbi külön juttatást tartalmazza. A magas energiaárak miatt egyelőre nem emelik az üzemanyag, a fűtőolaj és a gáz szén-dioxid-adóját, az alacsony jövedelmű háztartások egyszeri fűtési pótlékban részesülnek.

Ugyancsak a szociáldemokraták programjában szerepelt a lakbérek növekedésének lassítása, évente 400 ezer új lakás építése, amelynek a negyede közfinanszírozásból valósulna meg.

A koalíciós szerződésből az is kiderül, mi a legnagyobb fenyegetés jelenleg: nem a világjárvány, nem a migráció, még csak nem is az energiaválság. „A szélsőjobboldaliság jelenleg a demokráciánkat érintő legnagyobb fenyegetés. Minden alkotmányellenes törekvéssel szemben fellépünk” – szögezik le.

Folytatni fogják a szélsőjobb és a rasszizmus elleni harcot, stratégiát dolgoznak ki a szélsőségek ellen, fokozzák a gyűlöletbeszéd és az összeesküvés-elméletek elleni tevékenységet az interneten. Az emberellenes megnyilvánulások közül a legjelentősebbek az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a rasszizmus – különösen a feketékkel szemben –, a muszlimokkal, a nőkkel és a mássággal szembeni gyűlölet, illetve a menekültek elleni támadások.

Fű, fa, virág

Ahogy már korábban megírtuk, legális lesz a marihuána, és üdvözlik, ha a közeljövőben frakciókon átívelő megállapodás születik az eutanáziáról.

A reproduktív önmeghatározás című alfejezetben kifejtik, hogy az ingyenes abortusz a jövőben beletartozik az egészségügyi ellátásba, továbbá „a terhességmegszakítás a jövőben az orvosi alap-, illetve továbbképzés része. Minden abortuszellenes zaklatóval szemben hatékony jogi intézkedésekkel kell fellépni. Az orvosoknak nem kell többé attól tartaniuk, hogy a terhességmegszakítással törvényt sértenek, ezért hatályon kívül helyezik az erre vonatkozó (§ 219 a) törvényt.”.

A művi megtermékenyítés független lesz a családi állapottól és a nemi identitástól. Bárki hozzájuthat majd. Legálissá válik az embrióadományozás az úgynevezett elective single embryo transfer eljárással. Az ikerterhesség megakadályozása érdekében a mesterséges megtermékenyítés során keletkező „többlet”-embriókat lefagyasztják, ezeket lehet a jövőben másoknak adományozni.

A transzszexuálisokról szóló törvény helyébe az önmeghatározásról szóló törvény lép. „Fellépünk azért, hogy az EU minden tagállamában minden jogi tekintetben elfogadják a szivárványos családokat. A rasszizmus mellett a homofóbiát is diszkriminációként kell kezelni.”

Mindezzel Németország túlterjeszkedik a saját határain, megpróbál beavatkozni más tagállamok családpolitikájába.

De ezzel még nincs vége. A nemváltoztató műtéteket a jövőben a társadalombiztosítás állja. Azoknak a transz- és interszexuális személyeknek, akik a korábbi törvények miatt testi sérülést szenvedtek vagy kényszerből hoztak döntést, kártalanítási alapot hoznak létre. Megszüntetik a véradási tilalmat a transzneműek, illetve azon férfiak számára, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot. Ez korábban a HIV-fertőzés veszélye miatt volt érvényben.

Mindenki német

Az új állampolgársági törvény megkönnyíti a kettős vagy többszörös állampolgárságot és a német állampolgárság megszerzését, ami öt, de kimagasló integrációs teljesítmény esetén már három év után is lehetséges.

A koalíciós szerződés külön alfejezetet szentel a muszlimok, a zsidók és az úgynevezett „queer” emberek támogatásának. A keresztényekről viszont nem szól semmilyen fejezet, mintha nem is léteznének.

Áttanulmányozva a koalíciós szerződést megállapítható, hogy Németország gazdaságilag, politikailag, ideológiailag és társadalmilag egy eddig ismeretlen, vegytisztán materialista, neomarxista útra lépett, életellenes programja megvalósítása érdekében száműzte politikájából mindazt, ami Európát naggyá tette: a szuverén nemzeteket, a kereszténységet, a család természetes fogalmát.

A migránsok szétosztása a tagállamok között a koalíciós szerződés keretében kormányprogrammá vált, ahogy beengedésük is: leszögezik, hogy „meg kell szüntetni az EU külső határain a szenvedést”. Vagyis ki kell tárni a kaput a migránsok előtt.

Az új koalíció külpolitikája egyértelműen transzatlantista, ezt többször is leszögezik. Németország magának tartja fenn a föderális Európa vezető szerepét, törekvéseiben messze túlterjeszkedik a tagállami kereteken. Céljai érdekében meg kell változtatni számos jelenleg hatályos EU-s jogszabályt és tagállami szerződést. Ehhez azonban a tagállamok jóváhagyása is szükséges. Ezt úgy akarják megszerezni, hogy az EU jövőjéről szóló konferenciát is átalakítanák: „Váljon alkotmányozó konferenciává, amely akár szerződésmódosítást is igénylő újításokat fogalmazhat meg.”

Kevés a közös pont a magyar és a leendő Scholz-kormány politikája között. Ilyen lehet az ipar kizöldítése, a vasút fejlesztése, a kutatás-fejlesztés, az innováció, az infrastruktúra-fejlesztés, illetve a gazdasági kapcsolatok mellett az EU bővítése és a közös haderőfejlesztés. De ez csak a felszín. A mélyben minden eddiginél élesebb politikai és ideológiai ellentétek bontakoznak ki.