Hirdetés

– Döntöttek az olajnagyhatalmak (OPEC): júliustól Szaúd-Arábia napi egymillió hordóval fogja vissza aktivitását. Az őszi kétmillió hordós és az áprilisi 1,6 millió hordós vágásokkal együtt csaknem öt százalékkal szűkül a globális kínálat – hívta fel a figyelmet a fejleményekre a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint a nyugati média félremagyarázza az OPEC új megállapodását.

A többi között azt írták, hogy az olajnagyhatalmak – leginkább Szaúd-Arábia – kétségbe vannak esve. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése alapján a szaúdiaknak stabilan nyolcvan dollár fölötti hordónkénti árra lenne szükségük a költségvetésük fenntartásához. A szaúdi energiaügyi minisztert frusztrálja, hogy a korábbi döntésekkel ezt nem sikerült elérni, ezért további észszerűtlen, érzelemvezérelt vágásokat szorgalmaz.

Az állítások között szerepel az is, hogy növekednek a feszültségek az OPEC-en belül, valamint a kartell és Oroszország között. Egyes OPEC-tagok – a kapacitáskorlátaik miatt – nem tudják kihasználni a rájuk osztott kvótákat, mások viszont a jelenleginél többet is termelnének, tehát az országok elégedetlenek a belső allokációval. Míg Szaúd-Arábia a kínálat szűkítésével csökkentené az árakat, Oroszország nem hajlandó visszafogni az exportját, mert a háború finanszírozásához szüksége van a bevételeire.

Azt is sugallják, hogy az elmúlt hónapok árkorrekciója miatt Amerika már megengedőbb a szűkülő kínálattal kapcsolatban. A Fehér Ház megpróbálja helyrehozni kapcsolatát Szaúd-Arábiával, így nem bánja a kitermelés további csökkentését. Az Egyesült Államok egyébként is növelni kívánja saját kitermelési kapacitásait, és a magas árak ösztönzően hatnak az amerikai befektetők aktivitására.

Korábban írtuk

– A nyugati média megállapításai azonban ellentmondásosak és valótlanok – hangsúlyozta Hortay Olivér. Így például sok ország minden bizonnyal szívesen cserélne a „kétségbeesett” Szaúd-Arábia aktuális anyagi lehetőségeivel. A Saudi Aramco több mint egy éve a világ legértékesebb vállalata, ami rekordprofitot termel és rekordosztalékot fizet a szaúdi államnak.

Az IMF nyolcvandolláros becslése – a szaúdi költségvetés szokásos kiadásain felül – figyelembe veszi azoknak az újonnan indítandó gigaberuházásoknak a finanszírozási igényeit is, amelyek tökéletesen nélkülözhetők. Ráadásul a Brent típusú olaj hordónkénti ára 76 dolláron zárt a megállapodás előtt és a májusi átlag úgy is 75 dollár fölött volt, hogy a lehetséges amerikai államcsőd lefelé tolta a keresleti kilátásokat. Ezek alapján az OPEC – és Szaúd Arábia – volt már rosszabb helyzetben is.

Az üzletágvezető szerint nem úgy tűnik, hogy az OPEC megosztott lenne. Nem világos, hogy a lapok mire alapozzák a találkozó „feszült hangulatát”, amikor ezúttal az OPEC valamennyi nyugati médiacsoportot kitiltotta az üléséről. A kvóták belső elosztásán bármikor, különösebb következmények nélkül lehetne módosítani, hiszen a piaci szereplőket elsősorban a kitermelés összesített mennyisége és nem annak összetétele érdekli.

A döntésről szóló közlemény alapján Oroszország nem köteles csökkenteni kitermelését, azaz a valóságban az OPEC összezárt az oroszok mögött. Ez éppen a kartell kohézióját mutatja és a Nyugat számára – geopolitikai szempontból – nem túl biztató fejlemény.

– Amerika már egy éve elveszítette a kontrollt az OPEC fölött. Az OPEC az Egyesült Államok energiaembargója óta demonstratívan figyelmen kívül hagyja a Fehér Ház kéréseit és fenyegetéseit. Amióta tavaly nyáron Joe Biden személyesen végiglátogatta a nagy olajexportőröket és a kitermelés növelését kérte, az OPEC három csökkentésről döntött – emlékeztetett a szakértő.

Az áprilisi megállapodás ráadásul teljesen váratlan volt a Nyugat számára, ami aligha az OPEC közeledését mutatja (a nyugati újságok kitiltásáról nem is beszélve).

– Nem tiszta, hogy a cikkek milyen békülési törekvésekre utalnak, amikor az Egyesült Államok bejelentette, hogy a készletei feltöltéséhez – a korábbi ígérete ellenére – nem vásárol majd szaúdi olajat (az áprilisi döntést sokan egy erre adott reakcióként értelmezik), Szaúd-Arábia pedig szankciókkal sújtott orosz fegyvercégekkel tárgyal – figyelmeztetett Hortay Olivér. Az Egyesült Államok kitermelési kapacitásainak növelése sérti az OPEC érdekeit, így nehéz elképzelni, hogy ez állhat a kartell döntésének hátterében.

Az olajárak magasak, az infláció Amerikát is sújtja és az elnökválasztások vészesen közelednek, így nem valószínű, hogy Joe Biden megengedőbb lenne az árak további, mesterséges növelésével kapcsolatban.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.