Pellegrini: vissza kell vonni az aláírást az Isztambuli Egyezményről

A jelentős részben a nők elleni erőszakkal szembeni fellépéssel foglalkozó, ugyanakkor több erősen vitatott részt is tartalmazó dokumentumot szlovák részről Iveta Radicová liberális kormányának idején írták alá 2011 májusában. Az egyezményt ugyanakkor Szlovákia, számos más európai országgal közösen, nem ratifikálta, tavaly pedig a pozsonyi parlament a ratifikációs folyamat leállításáról fogadott el határozatot.

Peter Pellegrini hétfőn bejelentette: kormánya már a közeljövőben döntést hoz az egyezményen szereplő aláírás visszavonásáról, s ezzel összefüggésben felszólítják Zuzana Caputová szlovák államfőt, hogy adjon meghatalmazást a kormány valamelyik tagjának arra, hogy ezt a lépést kivitelezhesse.

A szlovák kormányfő mostani bejelentésének előzménye, hogy Caputová – akinek volt pártja, a balliberális Progresszív Szlovákia (PS) a jelenlegi legerősebb kormánypárt, az Irány (Smer-SD) egyik kihívója lesz a február végi parlamenti választáson – már hosszabb ideje próbálja gátolni azt, hogy Szlovákia kifaroljon a vitatott egyezményből. Ennek egyik példája, hogy a tavaly politikai újoncként elnökké választott Caputová, akit politikai karrierje kezdete előtt végzett tevékenysége kapcsán kormánykörökben különböző külföldi nem kormányzati szervezetekhez (NGO) közelállónak tartanak, mind ez idáig nem volt hajlandó arra, hogy közölje az Európa Tanáccsal, hogy Szlovákia nem lesz szerződő fél az egyezményben. Ezt formailag az államfőnek kellene megtenni, s a lépésre a parlament erre vonatkozó, tavaly több mint kétharmados többséggel elfogadott határozata adott alapot. Caputová azzal magyarázta ellenállását, hogy a parlament döntésében nem azt mondta ki, hogy elutasítja az egyezményt, hanem „csak” azt, hogy nem lesz szerződő fél az egyezményben.

Caputová a kormányfő mostani bejelentésére – amely a három legfőbb közjogi méltóságnak a témában tartott hétfői egyeztetése után hangzott el – úgy reagált, hogy felszólította a kormányt: forduljon az alkotmánybírósághoz, kérve annak megállapítását, hogy az Isztambuli Egyezmény „Szlovákia jogi és értékrendi környezetébe illeszkedik-e.”

A hétfői találkozó harmadik résztvevője, Andrej Danko parlamenti elnök az államfő javaslatát „alibikeresésnek és időhúzásnak” minősítette. Ez utóbbival vélhetően arra utalt, hogy a február végi parlamenti választások után akár egy olyan kormány is hatalomra kerülhet Szlovákiában, amely az egyezmény elutasításáról másképpen vélekedik majd. A február 29-re kitűzött választást egyébként az ország történetének legkevésbé előrelátható voksolásnak tartják az elemzők, ennek egyik oka, hogy legalább 4-5 olyan párt van, amelynek támogatottsága alulról vagy felülről súrolhatja a bejutási küszöböt.

Danko ugyanakkor leszögezte azt is, hogy az Isztambuli Egyezmény ellentétes a szlovák alkotmánnyal, és így nem válhat a jogrend részévé. Ez utóbbit a pozsonyi törvényhozás a témában elfogadott határozatának indoklása is alátámasztja: ebben ugyanis rámutatnak, hogy az Isztambuli Egyezmény egyes részei ellentétben állnak a szlovák alaptörvény azon részével, amely kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége.

Az Isztambuli Egyezményt korábban a szlovákiai keresztény egyházak képviselői is elutasították. Közös nyilatkozatukban rámutattak: az egyezmény több tézise a gender-ideológia hordozója, s egyes kitételei azt javasolják, hogy a férfi és a nő mondjon le biológiailag adott emberi természetének sajátosságairól. Keresztény és családvédő szervezetek már korábban imával összekötött csendes gyülekezést hirdettek az államfői palota elé keddre, hogy így kérjék az Isztambuli Egyezmény elutasítását az államfőtől. A rendezvény helyszínét később a kormánypalota elé tették át, mivel az államfői palota elé ugyanarra az időpontra a Progresszív Szlovákia és a politikai spektrum jobb szélén elhelyezkedő Kotleba – Mi Szlovákiánk – Néppárt is tüntetést jelentett be.