Kijev elleni „különleges gazdasági intézkedésekről” szóló rendeletet írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, Ukrajnának az orosz állampolgárok és jogi személyek elleni barátságtalan magatartására hivatkozva.

Fotó: MTI

Az ellenszankciók által sújtandó ukrán fizikai és magánszemélyek listájának összeállításával és a büntetőintézkedések konkretizálásával az elnök az orosz kormányt bízta meg. A rendelet szerint Oroszország a „különleges gazdasági intézkedéseket” akkor vonja vissza, amikor Ukrajna beszünteti a vele szemben bevezetett szankciókat.

Oroszország és Ukrajna viszonya 2014-ben romlott meg, amikor Viktor Janukovics ukrán elnök – Moszkva által külföldről támogatott puccsnak tekintett – megdöntése nyomán, Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet és Ukrajna kelet részén támogatást nyújtott a Donyec-medencei szakadár erőknek. Moszkva a kelet-ukrajnai történésekkel kapcsolatban azt hangoztatja, hogy ukrajnai belső konfliktusról van szó, amelynek nem részese, illetve hogy a Krím a helyi lakosság akaratnyilvánítása nyomán egyesült újra Oroszországgal.

Az ukrán parlament 2015 januárjában „agresszor országnak” bélyegezte Oroszországot, és Kijev jelezte, hogy fel kívánja bontani az 1997-ben megkötött barátsági, együttműködési és partnerségi szerződést.

Szevasztopol különleges helyzete

Putyin egyébként hétfőn kijelentette, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjául szolgáló Szevasztopol városa de jure mindig is Oroszország része volt, mert amikor a Krímet a Szovjetunión belül 1954-ben „törvénytelenül” Oroszországtól Ukrajnának adták át, a központi alárendeltségű városról „egyszerűen megfeledkeztek”. Az orosz elnök rámutatott, hogy amíg a félsziget átadását az orosz, az ukrán és a szovjet legfelsőbb tanács is jóváhagyta, addig Szevasztopolét nem, ezért a Fekete-tengeri Flotta anyakikötője sosem került át az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság joghatósága alól Ukrajna joghatósága alá.