Putyin kész tárgyalni Zelenszkijjel, de nem a Krímről
Vlagyimir Putyin orosz elnök kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, de a Krím hovatartozása nem lehet témája a tárgyalásoknak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a Rosszija 1 televízióban sugárzott nyilatkozatában.„Putyin elnök politikai akaratáról szólva: ő többször is egyértelműen megerősítette, hogy kész a találkozóra, és úgy véli, hogy szomorú az az állapot, amelyben az orosz-ukrán kapcsolatok jelenleg vannak, ez így nem jó, és természetesen javítani kell rajtuk. De egyelőre nem látjuk ugyanezt a kölcsönös politikai akaratot Kijev részéről” – mondta Peszkov.
A szóvivő megjegyezte, hogy egy orosz-ukrán csúcstalálkozó előkészítésében mindeddig nem történt előrelépés.
„A helyzet az, hogy számunkra a Krím témája már nem létezik. És ahogy az ukrán elnöki hivatalban mondják nekünk, Zelenszkij a Krímről akar tárgyalni. De a Krímről milyen szempontból? Nyilvánvalóan nem abból a szempontból, hogy ez az Oroszországi Föderáció egyik régiója. És ebben az értelemben nem szerepelhet a tárgyaláson napirendi pontként” – tette hozzá.
Putyin pénteken Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon kijelentette, arra számít, hogy Oroszország és Ukrajna kapcsolatai előbb-utóbb teljes körűen helyreállnak. Mint mondta, a két ország közötti jelenlegi viszony „abszolút nem normális és nem természetes”.
Peszkov vasárnapi tévényilatkozatában, kérdésre válaszolva egyetértett azzal a felvetéssel, hogy Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök washingtoni találkozója beleillett abba a projektbe, amelynek célja, hogy Ukrajnát „ellen-Oroszországgá” alakítsák át. Rámutatott, hogy Kijev annak ellenére törekszik a NATO-ba, Washington pedig annak dacára lenne hajlandó oda befogadni, hogy Ukrajna nem teljesített egy sor ehhez szükséges követelményt.
„Ez közvetlen fenyegetést jelent Oroszországra. Ez a NATO katonai infrastruktúrájának potenciális jövőbeni közeledése a határainkhoz” – hangoztatta.
Peszkov képtelenségnek nevezte Zelenszkij állítását, miszerint az Északi Áramlat-2 fenyegetést jelent Európa biztonságára. A szóvivő azt mondta, hogy a csővezetékkel Oroszország hozzájárul Európa energiabiztonságához.
Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. A referendumot a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el, és az annexiót Ukrajna területi épségének megsértéseként értékelte.