Terjedőben az internetes kereskedelem

Csak néhány kattintás a számítógépen, és otthonunkba repül a régóta áhított könyv, CD, sminkkészlet vagy akár gumicsont. Az online vásárlás egyszerű, gyors, kényelmes, kíméli az időnket. Más kérdés, hogy tényleg olyan terméket kapunk-e kézhez, amelyet megálmodtunk, vagy holmi rémség érkezik a postán. Ilyenkor fölmerül a kérdés, hogy kifogásainkat hogyan és kinél érvényesíthetjük. A nyugat-európai 10-30 százalékkal szemben nálunk egyelőre csak a megrendelések töredékét bonyolítják interneten.

Az első nagyobb online kiskereskedelmi üzletek a kilencvenes évek második felében jelentek meg a világon. Az amazon.com internetes áruház, amely az elsők között nyitott, 1994-ben online könyvkereskedelmi cégként indult el egy Seattle-i garázsból. Kiemelkedő internet-hálózatának köszönhetően az Egyesült Államok sokáig élen járt az internetes vásárlásokban, de az évtized végére Nyugat-Európába szabályosan berobbant ez a vásárlási forma. Az ezredforduló táján tapasztalhattunk némi visszaesést, ami a vállalatok rossz üzletpolitikája miatt következett be, 2002 óta azonban ismét jelentősen növekszik az elektronikus kereskedelem piaci részesedése. Az európai online eladások értéke 2004-ben elérte a 13 milliárd eurót, ami immár 3 milliárddal meghaladja az Egyesült Államokban várható forgalmat. Különösen a britek intézik szívesen vásárlásaikat otthonról: Nagy-Britannia 4,3 milliárd eurós kiskereskedelmi forgalmából 36 százalékot hasítanak ki az internetes megrendelések. De Németországban is a vásárlások 29, Franciaországban 9 százalékát az on-line megrendelések teszik ki.

Nálunk viszont csekély forgalmat bonyolítanak a világhálós boltok. 2005 harmadik negyedévében a 15 éven felüli lakosságnak mindössze 3,2 százaléka – mintegy 276 ezer fő – próbálta ki legalább egy alkalommal az online vásárlást. Négy évvel ezelőtt ez az arány csupán 0,8 százalékos volt. A GKI Gazdaságkutató Rt. felmérése szerint az online kiskereskedelmi áruházak forgalma 2005-ben 18 milliárd forint körül alakult. Ez az öszszeg 2004-ben még csak 12 milliárd forintra rúgott, míg a teljes kiskereskedelmi szektor árbevétele 3840 milliárd forint volt.

Tímár Szabolcs, a GKI eNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. projektvezetője úgy véli, hogy a hazai elterjedésnek az alacsony Internet-hozzáférés, a magas sávszélesség hiánya és a bizalmatlanság szab gátat. Magyarországon ugyanis a 15 év feletti lakosságnak mindössze harmada fér hozzá a világhálóhoz, míg az otthoni hozzáféréssel rendelkezők aránya csupán 15-16 százalék. A második akadályként említett magas sávszélesség hiánya pedig megnehezíti az egyre fejlettebb weboldalak, a sok kép megtekintését. A bizalmi problémákról nem is beszélve. Kérdések tömkelege merülhet föl bennünk a termék minőségével, a fizetés biztonságával vagy éppen a szállítás határidejével kapcsolatban.

Az internetes és wapos vásárlás kétségtelen előnye, hogy kényelmesebb és gyorsabb, mintha az üzletekben időznénk. A weboldalak ráadásul bármikor hozzáférhetőek, míg a „hagyományos” boltok előbb-utóbb bezárnak, vagy éppen későn nyitnak ki. Csábító lehet továbbá, hogy a hazai online áruházak 70 százaléka nyújt valamekkora – rendszerint 1 és 10 százalék közötti – kedvezményt. Sokan a változatos fizetési módozatok miatt döntenek a rendhagyó adásvétel mellett. Így például lehetőségünk nyílik utánvétellel fizetni, amely a legelterjedtebb forma Magyarországon. Ezenkívül fizethetünk az áru átvételekor készpénzben, átutalással, ügyfélszolgálaton történő átvételkor bankkártyával és természetes az Interneten keresztül is. Az aggályok között a minőségi garanciák és az érdekérvényesítés kérdései merülnek fel. Pedig az internetes áruház vevők és kereskedők számára is kényelmes: utóbbiak alacsonyabb fenntartási költségeket, kisebb árukészletet, nagyobb területi elérhetőséget élvezhetnek az elektronikus boltok révén.

Simon Rita