Fotó: MTI/EPA/Alexander Becher
Hirdetés

A miniszter a Hessen tartományi Hanauban történt, tíz halálos áldozatot követelő februári támadással kapcsolatban tartott parlamenti vitán elmondott felszólalásában az utóbbi időszak fejleményeit vázolva rámutatott, hogy a hanaui eset tíz hónap alatt a harmadik erőszakos, kétségkívül rasszista és muszlimellenes bűncselekmény volt Németországban.

Nagyszabású hatósági rajtaütések is történtek, például letartóztattak 12 feltételezett szélsőjobboldali személyt, akik a gyanú szerint azt tervezték, hogy polgárháborús állapotokat idéznek elő, egy házkutatáson lefoglaltak „hatalmas mennyiségű robbanószert és kézigránátokat”, egy másik házkutatáson pedig „nagy mennyiségű automata fegyvert” találtak – közölte Horst Seehofer.

Mint mondta, „természetesen” szélsőbaloldali veszély is van Németországban, és továbbra is nagy az iszlamista terror veszélye, azonban az utóbbi hónapok fejleményei azt mutatják, hogy „a szélsőjobboldaliság, a szélsőjobboldali terror és az antiszemitizmus fenyegeti leginkább szabadságon alapuló jogállamunkat”, és ezt a veszélyt nem lehet relativizálni, viszonylagossá tenni semmivel.

A többi között kiemelte, hogy „az erőszak a nyelv eldurvulásával kezdődik”, ezért össztársadalmi jelentőségű a fegyelmezettség és a mértékletesség a nyelvhasználatban.

A legnagyobb ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) szónokai sérelmezték, hogy pártjukat széles körben felelősnek tartják a szélsőjobboldali tendenciák megerősödéséért. Kifejtették, hogy valójában nem az AfD, hanem a többi párt felelős a társadalom megosztottságáért. Gottfried Curio frakcióvezető-helyettes kiemelte: az AfD hibáztatása olyan, mintha egy gyújtogató arra hárítaná a felelősséget tettéért, aki bejelentette a tűzvészt.

Hanauban szerdán tartottak gyászünnepséget a február 20-án történt támadás áldozatainak tiszteletére. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök beszédében kiemelte, hogy az eset nem előzmény nélküli. A merénylő tettének „előtörténete” a migrációs hátterű, a muszlim vallású, az „állítólagosan idegen” emberek kirekesztése és diszkriminációja, „a szellemi gyújtogatás és a hangulatkeltés”, és az idegennek tartott emberekre „az úgynevezett közösségi médiában kíméletlenül fröcsögő gyűlölet”.

Ebben a légkörben „az uszítók egyre gátlástalanabbak, egyre nyíltabban lépnek fel”, a „terroristák” pedig „fegyvert ragadnak és úgy érzik, megvan a felhatalmazásuk mások életének kioltására” – mondta a német államfő.

Volker Bouffier tartományi miniszterelnök aláhúzta, hogy az áldozatok nem voltak idegenek, a városban születtek vagy már régóta ott éltek, „Hanau és Hessen az otthonuk, a hazájuk volt”.