Fotó: ShutterStock.com/JDzacovsky (illusztráció)
Hirdetés

„A válság már itt van. Ha valaki most a termelés megtartásáról beszél, akkor illúziókban él. Aki most felelős költségvetésről beszél, az más évszázadban van” – mondta a szakszervezeti vezető újságíróknak. Úgy vélte: gyors kormányzati intézkedésekre van szükség az alkalmazottak, a cégek és a kisvállalkozók érdekében, hogy a gazdaságot működőképes állapotban lehessen tartani. Csehországban is olyan masszív állami támogatásokra van szükség, mint amilyeneket Dánia, Németország, Ausztria vagy az Egyesült Államok jelentett be.

„A tervezett amerikai kiadásokat cseh feltételekre átszámítva a közvetlen cseh kormányzati beruházások értéke legalább 300 milliárd korona kellene hogy legyen” – szögezte le Stredula.

A százmilliárd koronás kormányzati támogatást, amelyet a cseh kormányfő korábban jelzett, a szakszervezetek elégtelennek tartják.

Andrej Babis szerdán azt mondta, hogy kormánya százmilliárd koronás közvetlen támogatást tervez nyújtani a válság sújtotta vállalatoknak, míg további 900 milliárd koronás keretből pedig hiteleket lehetne felvenni. A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap szerint rendkívül nagy támogatásról van szó, amely már éreztetheti hatását a cseh gazdaságban. A részletekről a miniszterek és a vállalkozók külön egyeztetnek.

„Ez már olyan mértékű pénzösszeg, amelynek érzékelhetően csökkentenie kellene a koronavírus és a megelőző intézkedések negatív hatásait” – nyilatkozta a lapnak David Marek, a Deloitte tanácsadócég fő gazdasági szakértője.

Csehországban általános a vélemény, hogy az idei évre tervezett 40 milliárd koronás költségvetési hiány semmiképpen sem tartható. Alena Schillerová pénzügyminiszter közölte, hogy várakozásai szerint ez az összeg bizonyára több tízmilliárddal nagyobb lesz.

Jan Rafaj, a legnagyobb cégeket tömörítő Ipari és Közlekedési Szövetség alelnöke a Hospodárké Novinynek azt mondta: a kormány azzal támogathatná a leghatékonyabban a vállalkozásokat ha Németországhoz hasonlóan bevezetné a rövidített munkaidő intézményét. Hozzátette, hogy a Németországban használt hasonló rendszerben a cégek válság esetén nem menesztik alkalmazottaikat, a kieső bérek egy részét pedig az állam vállalja magára. Karel Havlícek, ipari és kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy a felvetéssel a kormány foglalkozni fog.