Donald Trump meglépi, amit elődei nem mertek
Szamár szenved…
A woke ideológia kilépett a bölcsészkarok falai közül, és maga alá gyűrte az amerikai versenyképesség szempontjából fontos területeket, hátrányba szorítva az országot például Kínával szemben. Ebből lett elege Donald Trumpnak, és ezért forrong most az amerikai felsőoktatás.Donald Trump amerikai elnököt és az amerikai jobboldalt már régóta zavarja az egyetemek balratolódása és az olyan, ideológiától terhelt területek előretörése, mint amilyen a gendertanulmányok. Az első elnökség alatt nem sokat tudott tenni ezen a téren, de második ciklusára már kellően erős lett ahhoz Donald Trump politikai hátországa ahhoz, hogy fellépjen a kifogásolt tendenciák ellen.
A Trump-adminisztráció több, egymással összefüggő követelést támasztott az amerikai egyetemekkel szemben, és ezek teljesítésétől teszi függővé a további szövetségi támogatásokat. Először is elvárják, hogy az intézmények határozottan lépjenek fel az antiszemitizmus ellen, különösen a gázai háborúhoz kötődő, palesztinpárti tüntetések kapcsán, amelyek a kormányzat szerint gyakran adnak teret zsidóellenes gyűlöletbeszédnek. Trump nulla toleranciát vár el az ilyen esetekkel szemben.
Donald Trump első intézkedései közé tartozott, hogy a kormányzat számos területén rendeletben számolta fel az úgynevezett diverzitással, egyenlőséggel és befogadással (DEI) foglalkozó programokat, és hasonlóképp tett több nagy amerikai vállalat is. Ugyanezt várják most el az egyetemektől is, a DEI ugyanis a Trump-kormányzat szerint diszkriminatív, ideológiai alapú és ellentmond az érdemalapú felsőoktatás eszményének, vagyis annak, hogy a hallgató képessége, felkészültsége számítson, ne a társadalmi háttere. Hasonló szellemben született az a követelés is, hogy az egyetemek szüntessék meg a kritikai rasszelmélet és a genderideológia oktatását. Ezenkívül nagyobb átláthatóságot is vár a kormányzat az egyetemektől.
Az adminisztráció egyelőre hét elit egyetemmel szemben lépett fel. A Brown, a Columbia, a Cornell, a Harvard, a Northwestern, a University of Pennsylvania és a Princeton egyenként akár több milliárd dollár támogatástól is eleshet, ha nem teljesíti a kormányzat követeléseit. A Columbia márciusban már jelezte, eleget tesz a feltételeknek, hogy megkezdhessék a tárgyalásokat a kormányzat által felfüggesztett 400 millió dollár sorsáról. Az egyetem legfontosabb engedményei közé tartozott, hogy vállalta, a Közel-Keleti, Dél-Ázsiai és Afrikai Tanulmányok Tanszéke, valamint a Palesztin Tanulmányok Központja olyan rangidős rektorhelyettes felügyelete alá kerüljön, akit az egyetem nevez ki, és aki a tantervet, valamint a nem véglegesített státusú oktatók felvételét fogja felügyelni. Emellett megerősítik a kampuszok biztonsági szolgálatait, illetve szigorítják a fegyelmi és tüntetési szabályokat. Engedményeket ajánlott fel a Northwestern is, a Harvard viszont nagy médiafigyelem közepette ellenáll. Kérdés, hogy mindez meddig tartható, hiszen óriási pénzekről van szó, amikre még a világ élvonalába tartozó egyetemek is számítanak. A Harvard esetében nem kevesebb mint kétmilliárd dollár a tét.
A kormány szigorú fellépésének hátteréről és az egyetemek körüli helyzetről magyar és amerikai szakértőt is kérdeztünk: Balogh Máté Gergely amerikanistát és Rod Dreher publicistát, több könyv szerzőjét, a Danube Institute vendégkutatóját.
Az egyetemi szféra balratolódása nem új keletű jelenség, idézte fel Balogh Máté Gergely.
– Az első ezzel kapcsolatos felmérést 1955-ben készítették társadalomtudományok területén oktatók körében, és az eredmények alapján 47 százalékuk szavazott a demokratákra, míg csak 16 százalék a republikánusokra, az azóta eltelt időben pedig a különbség pedig csak nőtt, Mitchell Langbert 2018-as kutatása alapján az arány országosan tíz az egyhez, míg Új-Angliában (ahol több elit egyetem, például a Yale és a Harvard is található) 26 az egyhez – sorolta. A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy Friedrich Hayek Nobel-díjas közgazdász Az értelmiség és a szocializmus című esszéjében már 1949-ben írt erről a jelenségről.
– Hayek érvelésének a lényege, hogy az értelmiségieket vonzzák az utópista víziók, a „szakértők” által átformált új társadalmi rendszer, és természetesen magukat látják ezeknek a szakértőknek a szerepében – idézte fel. – Jelenleg több mint 50 intézményt fenyegetnek szövetségi vizsgálattal, aminek következtében eleshetnek a szövetségi támogatástól. Az egyetemek a szólás, illetve a kutatás szabadságának megsértésére hivatkoznak és könnyen lehet, hogy a bíróság mondja majd ki a végső szót a kérdésben – véli a szakértő.
A Trump-adminisztráció által kifogásolt tüntetések kapcsán Balogh Máté Gergely felidézte, legnagyobb port a Columbia egyetemen történt tiltakozások verték fel, aminek következtében kiutasították az országból az egyik szervezőt, Mahmoud Khalil palesztin állampolgárt, diákaktivistát. A tüntetések egyik fontos tanulsága a szakértő szerint, hogy intenzitásuk rávilágít a generációs különbségre Izrael megítélésében.
– Míg a negyvenöt évnél idősebbek 78 százaléka ért egyet azzal, hogy az amerikai kormány támogassa Izraelt, a fiatalabb nemzedék körében ez a szám csak 48 százalék, és ha a tendencia nem változik, annak hosszú távon komoly következményei lehetnek az amerikai–izraeli kapcsolatra nézve.
Rod Dreher szerint nem lehet túlhangsúlyozni az amerikai felsőoktatás balratolódásának mértékét. Emlékeztetett rá, egyetemi oktatók mindig is liberális beállítottságúak voltak, de hagyományosan jelentős számú konzervatív akadémikus is jelen volt a karokon – ennek azonban már évtizedek óta vége, párhuzamosan azzal, hogy a „liberalizmus” fogalma is erőteljesen balos töltetet vett fel.
– Amikor a nyolcvanas években egyetemre jártam, a „liberális” professzorok úgy vallottak baloldali nézeteket, hogy közben hittek a szólás- és véleményszabadságban is. A kilencvenes években aztán megjelent az, amit akkoriban politikai korrektségnek neveztünk – beszédkódexek, a tanterv átpolitizálása és így tovább. Úgy tűnt, hogy ez 1995 körül visszaszorult. A kétezres években azonban új erőre kapott, különösen a bölcsészeti és társadalomtudományi karokon, és erősebb lett, mint valaha – magyarázta.
Az idősebb oktatók közt még vannak kivételek, de a fiatalabb akadémikusok már nem liberálisak, hanem radikálisak, erősen politikai megközelítést alkalmaznak a tudásban, amelyet az úgynevezett „kritikai tanulmányok” modellje köré szerveznek, véli Rod Dreher.
– Ez azt jelenti, hogy minden a rassz, a nem, a gender, a dekolonizáció, a queertanulmányok és hasonlók körül forog; nemcsak hogy kiszorították az eltérő nézeteket vallókat, de szinte lehetetlenné tettek minden apolitikus, hagyományos tudományos munkát is – fejtette ki. Mindennek egyik következménye Rod Dreher szerint, hogy az egyetemek elszakadnak a társadalom többi részéről, mindent egy szűk ideológiai lencsén keresztül értelmeznek, és aztán éppen ezekről a helyekről kerülnek ki a Demokrata Párt vezető személyiségei, ráadásul ugyanez a szemlélet megy tovább a nagyvállalatokba is.
Mint mondta, Donald Trumpnak személyes kérdés is az egyetemek ideológiai befolyásoltságának felszámolása, mert a „woke zombik gyűlölik Trumpot,” és nem lehet velük egyezkedni. Emellett az amerikai elnök azt is felismeri, hogy ha nem állítja meg ezt az őrületet, hosszú távon Amerika nem veheti fel a versenyt Kínával és más nem nyugati országokkal, ahol jobban ragaszkodnak az érdem és a kiválóság hagyományos standardjaihoz. Hasonlóan látja Balogh Máté Gergely is. A versenyképesség visszaállítása mellett szerinte azért is fontos Donald Trumpnak a felsőoktatás ügye, mert az egyetemek a vele szembeni ellenállásnak is fontos gócpontjai.
Logikus, hogy a woke ideológia elsősorban a társadalomtudományokat temette maga alá, de felmerül a kérdés, hogy milyen mértékben van jelen a reál tárgyakban. Balogh Máté Gergely szerint a STEM (science, technology, engineering, mathematics) hagyományosan kevésbé átpolitizáltak, Langbert fentebb említett kutatása alapján itt 1,6 az egyhez a demokraták republikánusokhoz viszonyított aránya.
– Ennek ellenére itt is megjelentek a fentebb említett folyamatok, például a kutatások és az oktatás támogatásáért felelős Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) a Biden-kormányzat alatt több mint nyolcszáz millió dollárt költött a DEI programok támogatására.
Rod Dreher szerint sokáig úgy tűnt, hogy a pusztítás megáll a STEM területek határánál, de már ott is sokkoló az ideológiai hódítás, ahogy a jog és az orvostudomány terén is.
– Marc Andreessen, a Szilícium-völgy egyik vezető befektetője tavaly év végén Joe Rogan podcastjében úgy fogalmazott, hogy 2006-ban a techcégek által felvett egyetemi végzettek azért jöttek, hogy építsék a vállalatokat, 2013-ra azonban az új belépők már azért jöttek, hogy tönkretegyék a cégeket – a kapitalizmus elpusztítása érdekében – idézte fel. – Andreessen elmagyarázta, hogy éppen ezért támogatta annyi techvezető Donald Trumpot a tavaly őszi választáson, egyikük sem konzervatív, de felismerték, hogy a választás Trump és az iparágukat fenyegető radikalizmus folytatása között zajlik, mutatott rá.
Az Egyesült Államok kormánya évente dollármilliárdokat költ a felsőoktatásra, számtalan formában, nagyon kevés egyetem képes fennmaradni kormányzati kutatási támogatások és más források nélkül, mutatott rá Rod Dreher, hozzátéve: egyetlen republikánus vezető sem merte még megtenni azokat a lépéseket, amelyet Donald Trump, inkább elfogadták, hogy az akadémiai szféra liberális, az állam pedig inkább nem szól bele a belügyeikbe.
– Trump viszont elutasítja azt a vesztesek szabályait követő megközelítést, amely szerint az amerikai adófizetők olyan egyetemeket finanszíroznak, amelyek radikalizálják a gyermekeiket, és végső soron ártanak az ország jövőjének – jegyezte meg.
Dokumentumfilm a woke diktatúráról
Rod Dreher dokumentumfilmjének nemrég volt a washingtoni premierje, amin az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance, az alkotó jó barátja is részt vett. A Live Not By Lies (Ne élj hazugságban!) című filmet hamarosan hazánkban is bemutatják, ennek kapcsán kérdeztük Rod Drehert. Az alkotó elmondta, hogy a film és a könyv a szovjet blokk antikommunista disszidenseinek tapasztalatairól, valamint a Nyugatnak szóló figyelmeztetéseikről szól, miközben az úgynevezett „puha totalitarizmus”, a woke ideológia kihívásával néz szembe.
– Tíz évvel ezelőtt kezdtem el hallani az Egyesült Államokban olyan emberektől, akik a Szovjetunióból vagy Kelet-Európából érkeztek Amerikába, hogy megszabaduljanak a szovjet uralomtól, hogy az akkoriban kialakuló woke jelenség bizonyos szempontból emlékezteti őket arra, amit otthon hagytak. Ez elsőre szélsőséges állításnak tűnt, de minél többet vizsgálódtam, annál inkább láttam, hogy igazuk van. Ez azonban nem ugyanaz, mint a szovjet típusú totalitarizmus, amely „kemény” volt – tudjuk, Gulaggal, titkosrendőrséggel és hasonlókkal; a Nyugaton ma ennél szelídebb módjai vannak annak, hogy az embereket egyféle gondolkodásmódhoz igazítsák – de ez még mindig egyfajta totalitarizmus – folytatta. Elmondása szerint a könyv – amely magyar nyelven is megjelent – és a film arról szólnak, hogy mi is a totalitarizmus, és hogyan nézünk szembe vele ma. Emellett megszólaltatnak olyan európaiakat is, akik a kommunizmus alatt éltek és ellenálltak neki, és ma tanácsokat adnak, hogyan lehet legjobban szembeszállni annak hazugságaival.
– A könyv először 2020 végén jelent meg az Egyesült Államokban, a Covid idején, nem sokkal a Black Lives Matter-tüntetések után. Ellentétben az előző munkámmal, ez semmiféle figyelmet nem kapott a nagyobb médiában – alighanem azért, mert totalitáriusnak nevezte azokat a baloldali ügyeket, amelyeket a média támogatott, a könyv ennek ellenére több mint 200 000 példányban kelt el, szinte kizárólag szájról szájra terjedve, és 11 nyelvre fordították le. Az emberek érezték, hogy valami nagyon furcsa és nagyon rossz dolog történik; a Live Not By Lies (Ne élj hazugságban!) ezt magyarázta el nekik. Ez a dokumentumfilm-sorozat – amely (csak angol nyelven) az Angel.com streamingplatformon nézhető meg – most még szélesebb közönséghez juttathatja el az üzenetet, különösen a fiatalokhoz, akiknek igazán szükségük van arra, hogy ezt lássák – mondta végezetül Rod Dreher.