Szemünk fénye, a Török Áramlat

„Nem most jöttünk le a falvédőről” – jegyezte meg Orbán Viktor a Kossuth rádió műsorában néhány hete, amikor szóba került az Északi Áramlat gázvezeték elleni támadás. A miniszterelnök közölte, vele nem etetik meg azt, hogy „amikor még a lakásunk ablakán is benéznek a műholdakból, hogyha nem húzzuk el a függönyt,” ne tudnák megmondani, milyen mozgások előztek meg egy nagy terrorakciót a svéd–dán felségvizek környékén.

Éppen azért is kell most határozottan beszélni, mert a Török Áramlat az utolsó nagy kapacitású vezeték, amely orosz gázt hoz dél felől Európába, így Magyarországra is. Orbán Viktor világossá tette az EU-csúcson, hogy ha a Török Áramlatot valaki felrobbantja, működésképtelenné teszi, azt hazánk – hasonlóan Szerbiához – terrortámadásnak fogja tekinteni.

Épp a miniszterelnöki rádióinterjú napjaiban jelentette be Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, hogy a Török Áramlat felrobbantására készülő diverzánsokat tartóztattak le az orosz hatóságok. Közölte, orosz területen akarták megtámadni a „teljes terheléssel, óraműpontossággal működő” gázvezetéket. Peszkov úgy fogalmazott, olyan erők voltak érintettek, akikre néhány nappal korábban Vlagyimir Putyin utalt – a kérdéses nyilatkozat az orosz biztonsági tanács ülésén hangzott el. Az orosz elnök akkor beszélt ugyanis arról, hogy nagy hatótávolságú, precíziós csapásokat rendelt el ukrán katonai, energetikai és kommunikációs létesítmények ellen, válaszul az orosz területen, Kijev utasítására elkövetett terrortámadásokra.

Kifizetődött a beruházás

Ami a Török Áramlaton történő gázszállításokat illeti, Oroszországot szándékaival kapcsolatban a magyar kormány megnyugtató válaszokat kapott. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október közepén Moszkvában tárgyalt Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával. „Az volt a célom, hogy megbizonyosodjak arról, hogy a Gazprom is hosszú távú együttműködésben érdekelt Magyarországgal, illetve hogy megszerezzem az elkötelezettségüket a hosszú távú együttműködésre velünk” – nyilatkozta a látogatásról a tárcavezető. Szijjártó elmondása szerint a Gazprom északról a biztonságosan és kiszámíthatóan működő déli útvonalra helyezi át a hangsúlyt a szállítások terén, illetve a hazánkba eddig kisebb mértékben Ausztria felől érkező mennyiséget is a Török Áramlatra irányítja át. „A Gazprom megerősítette elkötelezettségét a Török Áramlat hosszú távú működtetése mellett és a magyarországi szállítások hosszú távra tervezhetősége tekintetében is. Így egészen biztos lehet mindenki abban, hogy Magyarországon semmifajta korlátozásra nem lesz szükség a földgázfelhasználás tekintetében” – összegezte.

Szijjártó Péter a kazahsztáni Almatiban, a Türk Államok Szervezete energiaügyi minisztereinek tanácskozásán is arról beszélt, hogy felértékelődött a Török Áramlat szerepe. Emlékeztetett arra, mennyi bírálat érte a magyar kormányt a vezeték megépítése miatt, pedig ha nem volna, most óriási bajban lenne az ország. „A Török Áramlaton érkezik Magyarországra az orosz gáz 50-60 százaléka, ami lehetővé tette az éves fogyasztás 42 százalékának megfelelő gáz eltárolását” – mutatott rá.

Magyar érdek

„Jelenleg a Török Áramlat gázvezeték az egyetlen olyan útvonal, ahonnan zavartalanul, különösebb bizonytalanságok nélkül gázhoz jut Európa Oroszországtól” – mutatott rá lapuknak Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője. Emlékeztetett, korábban négy fővezetéken érkezett orosz gáz Európába. Volumenét tekintve a legfontosabb az Ukrajnát átszelő útvonal, csakhogy ott most csak csökkentve folynak a szállítások, és folyamatos a bizonytalanság, különböző viták miatt időről időre felmerül a leállítása is.

Az Északi Áramlaton az augusztusi támadás óta egyáltalán nem halad gáz, és a nyáron korábban is korlátozta Oroszország a szállításokat, a szankciók okozta technikai problémákra hivatkozva. A harmadik útvonal a Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba befutó Jamal, a rubelben történő fizetés miatti vita okán tavasz óta itt sincs szállítás.

A Török Áramlat kapacitása Európa ellátáshoz nem elegendő, hiszen tavaly az EU összesen 155 milliárd köbméter gázt vásárolt Oroszországból, a Török Áramlat vezeték éves kapacitása pedig, mire az Európai Unióba ér, 16,5 milliárd köbméter. Magyarország és a régió gázellátása szempontjából azonban nagyon fontos útvonal. Mivel Magyarország a hosszú távú szerződésben meghatározott gáz mennyiségét és így a teljes importjának a jelentős részét a Török Áramlaton keresztül szerzi be, nagyon rosszul érintené, ha az északihoz hasonlóan a déli vezetéket is támadás érné, magyarázta a szakértő.

Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy Oroszország és Törökország is utalt rá: növelni szeretné a déli útvonal kapacitását. Ha az ilyen beruházások megvalósulnak – magyarázta –, az hazánk tranzitszerepét is erősítheti, már ha az EU nem korlátozza vagy egyenesen lehetetleníti el a gázbeszerzéseket ezen az útvonalon.

„A Török Áramlat működőképességét meg kell őrizni és mind az EU szankciós politikájától, mind az esetleges támadásoktól meg kell óvni” – összegzett Hortay Olivér.

Orosz–török tandem

„Nem valószínű, hogy a Török Áramlatot zsarolásra használná fel Oroszország, hiszen Moszkva jelenleg a Törökországgal való jó kapcsolatok fenntartásában érdekelt” – hangsúlyozta lapunknak az ez irányú találgatásokra utalva Kosztur András. A XXI. Század Intézet vezető kutatója szintén felhívta a figyelmet arra, hogy Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdoğan nemrég arról beszélt, Törökország lehet az orosz gáz új elosztóközpontja Európa felé. „A kétoldalú kapcsolatokból mindkét fél igyekszik hasznot húzni, ezt pedig jelenleg egyik félnek sem érdeke felrúgni” – jegyezte meg.

Kosztur András felhívta a figyelmet arra is, hogy ebbe a jó viszonyba a nyugati államok megpróbálhatnak beleszólni, például újabb szankciókkal vagy akár az azokkal való fenyegetésekkel, amelyek lehetetlenné tennék Törökország számára az Oroszországgal való kapcsolatok bővítését. Példaként említette az orosz MIR bankkártyák törökországi alkalmazását. Amikor Putyin és Erdoğan találkozóját követően a MIR törökországi elfogadásának bővítéséről volt szó, nem sokkal később az amerikai pénzügyi szervek nyomására a legtöbb török bank, beleértve az állami pénzintézeteket is, elállt az ötlettől, sőt, sokan már egyáltalán nem fogadják el a Mir kártyákat.

„A földgáz-kereskedelmet azonban eddig minden fenyegetés ellenére elkerülték a szankciók, és a jelenlegi helyzetet látva nem valószínű, hogy a téli szezon kapujában gondolnák meg magukat az európai államok – jegyezte meg. A Török, illetve az ahhoz csatlakozó Balkán Áramlatra így nem annyira a politikai viták, mint inkább egy esetleges diverzió lehet veszélyes. Az orosz elnök szerint volt is erre irányuló kísérlet az elmúlt időszakban” – idézte fel a kutató.