Szlovákiai kérdőjel

Már azon is meglepődtünk idehaza, hogy a nemzeti karakterű Magyar Közösség Pártjának elnöke, Menyhárt József visszalépett az államfőjelöltségtől. Győzelemre persze nem volt esélye, maga is azt mondta, komoly eredménynek számítana, ha megkapná a szavazatok 5 százalékát. (Öt éve az MKP jelöltje, Bárdos Gyula 5,1 százalékot kapott.) Mégis, Menyhárt József indulásának az lett volna az értelme, hogy kampányában újra felhívhatta volna a figyelmet az ország legnagyobb kisebbségének sorsára, megmutatva azt is, hogy a felvidéki magyarokban megvan a politikai akarat, hogy jelen legyenek a szlovák közélet legfontosabb eseményeinél.

Amíg az MKP elnöke végül is visszalépett, addig a magyar–szlovák vegyes párt, a Most–Híd elnöke, Bugár Béla bent maradt a választási küzdelemben. Nem titok, hogy hagyományosan feszült a viszony az MKP és a Most–Híd között. A rendkívül ambiciózusnak, valamint pragmatistának ismert Bugár személyes ellentétek és koncepcionális viták miatt hagyta el az MKP-t 2009-ben. Vitte „saját embe­reit” is, és megalapította a Most–Híd nevű vegyes pártot. Sikeres politikus lett, már ha sikernek számít, hogy a Most–Híd legutóbb bekerült a baloldali Robert Fico kormánykoalíciójába.

Bár a tavalyi szlovákiai helyhatósági választásokon több településen is együttműködött a Most–Híd és az MKP a siker reményében, ez nem jelentett gyógyírt a feszültségekre. Az MKP úgy érzi, sokat veszített a befolyásából, amikor 2016-ban is kiszorult a parlamentből, a Most–Híd pedig azzal, hogy a kormánykoalíció tagja lett, igyekezett átvenni az irányítást a felvidéki magyarok fölött. Nem véletlen, hogy Bugár Béla – a személyére vonatkozó előzetes mérések alapján is – 6 százalék feletti eredményt várt az államfőválasztáson. Helyette azonban csak 3,1 százalékot kapott. Elvitte a magyarokat az MKP, majd odaadta Zuzana Čaputovának. A párt elnöke visszalépése után, az utóbbi hetekben egyértelműen arra biztatta a felvidéki magyarságot, hogy szavazzon az új arcra, a változások reményére, vagyis Čaputovára.

Menyhárt József visszalépése és a liberális jogásznő támogatása annak az elgondolásnak a jegyében történt, hogy végre létrejöjjön egy győzelemre esélyes jobboldali front, amely szembeszáll a baloldali Smer-SD (Irány–Szociáldemokrácia) vezette kormánykoalícióval, benne Bugár Bélával. Ott lehetett a reményekben az is, hogy ha Bugár veszít, az padlóra küldi pártját is, mert Szlovákiában úgy tartják, hogy a Most–Híd a pártelnök személyes üzleti vállalkozása. Így pedig visszaszerezhetné a magyar szavazókat az MKP, amely saját meghatározása szerint nem az üzleti profit, hanem elvek és eszmék mentén politizál. Védve azt az őshonos magyar kisebbséget, amit annyit gyötört és támadott Robert Fico kormánya, illetve pártja, a Smer-SD.

Valóban volt arról szó, hogy Fico menekülttábort akart létesíteni egy magyarok lakta település mellett… Csakhogy bizonyos kényszerektől vezérelve aztán csendesedtek Fico magyarellenes indulatai. A politikus ugyanis nem akart kimaradni a V4-ből, tudomásul vette, hogy a visegrádi együttműködés magasabb politikai kategóriát és minőséget képvisel, mint a magyarellenességet meglovagoló szavazatvadászat. Utódja, Peter Pellegrini jelenlegi kormányfő is ezen az úton halad tovább.

Menyhárt József hisz pártja kormány- és baloldalellenes küldetésében. A Magyar Rádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad a nemzetközi viszonyok kontextusában szemlélni a szlovákiai eseményeket. Ott a Fico-féle Smer-SD visszaszorítása az elsődleges cél. Bár egyre több jel mutat arra, hogy Čaputová szép szavai és kedves mosolya mögött Brüsszel agresszív tervei rejlenek, az MKP egyelőre a szavaknak és a mosolynak hisz. És az ígéreteknek, bár ezekből csak olyan általánosságok jutottak a magyaroknak, hogy Čaputová figyelni fog a kisebbségek, ezen belül a magyarok sorsára.

Az MKP vezetője ugyanakkor nem tiltakozott Čaputovának a melegházasság intézményesítését vagy az abortusz könnyítését szorgalmazó állásfoglalásai ellen. Ahogy az ellen sem, hogy a politikus asszony szerint foglalkozni kell a lengyel és magyar jogállamiság körüli problémákkal. Pedig utóbbi üzenet annak a magyar kormánynak is szól, amely különleges erőfeszítéseket tesz a határon túli, így hát a felvidéki magyarokért is. Akik most, a második fordulóban az országos átlagnál egyharmaddal nagyobb arányban, 80 százalék körül voksoltak Zuzana Čaputovára. Sőt, a dunaszerdahelyi járás több településén 90 százaléknál is jobb eredményt ért el a jogásznő.

Még nem halljuk a robbanást, még nem rázza a V4 hajóját a detonáció, de egyfajta torpedó indult feléje. Ezúttal jól célzott a brüsszeli elit, bele az általa gerjesztett szlovákiai káosz közepébe. A megosztott magyarság vezetői közül Menyhárt József elégedettségét hangsúlyozza, Bugár Béla pedig elismerő szavakkal méltatja az Európa-párti és demokratikus jelölt győzelmét…