Szuperállamot akar az európai baloldal
Nem tágít a decemberben hivatalba lépett német balliberális kormány attól a célkitűzésétől, hogy az Európai Unióban megszüntesse az egyhangú döntéshozatalt külpolitikai kérdésekben. Magyarország a múltban többször is megvétózta a közös külpolitikai álláspont kialakítását olyan kérdésekben, amelyek szembementek hazánk érdekeivel. Az orosz–ukrán háború miatt újra előtérbe került a kérdés – írja a Magyar Nemzet.A szövetségi kormány számára rendkívül fontos, hogy a cselekvőképesség növelése érdekében a külpolitikában kevesebb legyen a vétózási lehetőség – mondta az Euractiv hírportálnak adott tegnapi interjúban Anna Lührmann zöldpárti német EU-ügyi miniszter. A politikus asszony ötlete nem új keletű, hiszen a szociáldemokrata-zöldpárti-liberális német kormány programjában is szerepel a föderális Európai Unió létrejöttének vágya, amelyben az egyhangú külpolitikai döntéseket a többségi döntéshozatal váltaná fel, ehhez pedig az uniós szerződéseket is módosítani szeretné Berlin.
A polgárok joggal várnak el cselekvőképességet az EU-tól
− vélekedett Olaf Scholz kancellár decemberben, kormányának programját ismertetve.
A tagországok külpolitikai mozgásterének korlátozása az Európa jövőjéről szóló konferencia – az Európai Parlament által a múlt héten elfogadott – záródokumentumában is célkitűzésként szerepel.
A szöveg szerint nemcsak a kül- és biztonságpolitikára, de az „európai érdekűnek” minősített témákra, például a környezetvédelem és az adózás területére is ki kellene terjeszteni a többségi döntéshozatalt, vagyis jelentősen csökkentenék a tagállamok szuverenitását.
A többségi döntéshozatalról tavaly is éles vita bontakozott ki, miután Magyarország ellenállása miatt nem sikerült közös álláspontot kialakítani Hongkong, az izraeli–palesztin konfliktus és egy migrációt elősegítő kereskedelmi szerződés ügyében. Az akkori szociáldemokrata külügyminiszter, Heiko Maas az EU túszul ejtéséről beszélt, de a CDU/CSU kancellárjelöltje, Armin Laschet is bírálta hazánkat. Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált: nekünk is jogunk van kiállni a meggyőződéseink, a külpolitikai szövetségeseink és a saját érdekeink mellett.
A kérdés újbóli napirendre tűzése nem véletlen: az uniós tagországokat megosztja az orosz kőolaj és földgáz embargójának a kérdése, hiszen számos állam energiaellátása kerülne veszélybe a szankciók elfogadásával.
Ennek kapcsán Mario Draghi olasz miniszterelnök a napokban kijelentette: olyan Európai Unióra van szükség, amely gyorsan tud dönteni, ezért túl kell lépni az egyhangú döntések, a vétó rendszerén.
Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott múlt pénteki interjújában ismét elvetette a vétó lehetőségének megszüntetését, mondván: minden országnak szuverén joga, hogy milyen energiamixet alkalmaz, a kialakult konszenzust csak a tagállamok egyhangú megegyezésével lehet megváltoztatni.
Az Európai Unió balliberális bürokratái láthatóan minden lépésükkel meg akarják teremteni annak a feltételeit, hogy politikai, ideológia céljaik érdekében jogokat vonjanak meg a konzervatív keresztény alapokon álló tagállamoktól. Ez a felfogás nemcsak az alapszerződések szellemiségével és uniós elvekkel, így a szubszidiaritás követelményével megy szembe, hanem az egymást kölcsönösen tisztelő nemzetek Európájának eszméjével is – mondta el lapunk megkeresésére ifjabb Lominici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője. Hangsúlyozta azonban:
a többségi döntéshozatalra vonatkozó javaslatnak nincs valódi realitása, hiszen egy ilyen „reform” az alapító szerződések módosítását igényelné, melyhez egyhangúságra van szükség.
A teljes cikket IDE kattintva a Magyar Nemzet honlapján olvashatja el.