Ami az 1992-ben bemutatott a Tökéletes katona című filmben még fantázia volt, az mára már a valóság
Hirdetés

A Tökéletes katona című, 1992-es amerikai film különböző eljárásokkal felélesz­tett főhőse, Luc Devreux még ma is a tudományos fantasztikum világába tartozik, de a tetőtől talpig páncéllal védett és a legkülönfélébb fegyverekkel felszerelt Tony Stark, vagyis a „Vasember” megépítése 2020-ban korántsem tűnik lehetetlennek. Már a génmódosítás is a jelen, és a nagyhatalmak technikai fejlettsége szintén elérte azt a szintet, hogy valóra váltsák régóta dédelgetett terveiket: a katonák fizikai és mentális képességeinek mesterséges növelését.

Csak találgatni lehet, hogy hol tartanak ezek a fejlesztések, mindenesetre beszédes, hogy a Pentagon kutatóintézete már egy 2016-os jelentésében is olyan harcteret jósol 2050-re, ahol autonóm gyilkos robotok és génmódosított szuperkatonák vívják harcukat. Hasonló véleményen van a brit védelmi minisztérium agytrösztje, a Development, Concepts and Doctrines Centre (DCDC) is. 2018-as, Globális stratégiai trendek: A jövő ma kezdődik című jelentésükben úgy fogalmaztak, egyetlen generációra vagyunk attól, hogy teljesen átalakuljon a hadviselés. A katonák teljesítményét biológiai és technikai úton javítják fel, akik így akár infralátással és bionikus végtagokkal is fel lehetnek majd szerelve.

Droggal repülni

Ősidők óta ismertek doppingszerek, amelyekkel a világ hadseregei a harcosok teljesítményét fokozták. A legtöbbet használt szer az alkohol volt, aminek katonai alkalmazására a „harci vodka” és a „rohamrum” szavak a mai napig emlékeztetnek, de megemlíthetjük a vikingeket is, akik egy galócaféle gombából kinyert hallucinogén anyagtól kerültek feldobott és a fájdalmat jobban tűrő állapotba az ellenséggel való összecsapás előtt. Ezért berserkernek, azaz medveharcosnak hívták őket, mivel ádázul, testi épségüket nem kímélve rohanták le a drog hatása alatt az ellenséget.

A feljavításokban az 1937-es év hozott szintugrást, amikor egy német tudós szabadalmaztatta Pervitin nevű találmányát, egy metamfetamin-alapú készítményt. A Wehrmacht vezetése gyorsan rájött, hogy a Pervitin segítségével jelentős mértékben csökkenthető a katonák alvás­igénye és éhségérzete, ráadásul annyira felspannolja őket, hogy sebezhetetlennek érzik magukat. Ezért milliószám kezdték osztogatni a szintetikus vegyületet. A stimuláns kábítószer ugyanis gyorsan igazolta hatékonyságát, sokan úgy vélik, ennek köszönhetően tudott a Wehrmacht olyan gyorsan előrenyomulni, ezért tudtak naponta száznál is több kilométert megtenni a katonák pihenés nélkül. Ennek ára viszont az lett, hogy drogfüggők lettek.

Korábban írtuk

A katonák teljesítményének gyógyszeres növelése a mai napig bevett gyakorlat, igaz, már nem brutálisan erős metamfetamin-készítményeket, hanem a kisebb mértékű függőséggel járó modafinil-alapú szereket adják nekik, amelyekkel úgyszintén több napig tudnak alvás nélkül harcolni, illetve ébren maradni egy hosszabb bevetés közben. Az amerikai hadseregről és a francia idegenlégióról tudjuk, hogy alkalmazza a modafinilt, de kétségtelen, hogy más országok fegyveres erői is használnak különböző teljesítményfokozókat.

Az exoskeleton-fejlesztések nem csak a hadviselésben hasznosak

Még csak elméletben

Amerikai hírszerzési források szerint Kína már le is folytatta a Népi Felszabadító Hadsereg tagjain azokat a kísérleteket, amelyekkel biológiailag megnövelt képességű katonákat hoztak létre, jelentette be John Ratcliffe, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének az igazgatója egy Wall Street Journalban publikált véleménycikkben.

Ez ugyan aligha tekinthető elfogulatlan és megbízható állításnak, annyi azonban tény, hogy kínai kutatók két éve a CRISPR/CAS9 elnevezésű genomszerkesztési technológiával beavatkoztak egy ikerpár genetikai tulajdonságaiba. Elvileg elképzelhető, hogy a génszerkesztés katonai alkalmazásában is eredményeik vannak. Korábban kínai vezetők szájából is elhangzott, hogy a biotechnológiában hatalmas katonai potenciált látnak. Az amerikai elemzők láthatóan nagyon aggódnak Kína kutatási eredményei miatt, ezért azt is feltételezik, hogy Kínában elsősorban a katonák teljesítőképességét akarják fokozni, ám azt elismerik, hogy a tudomány jelenlegi fejlettsége mellett ez még csak elméleti lehetőség. A sokat emlegetett CRISPR-technológiáról például éppen mostanában derült ki, hogy a tervezett génmódosítások mellett nemkívánatosak is megjelentek a kísérletben részt vevő embriókban, ami óvatosságra kell intsen minden szuperkatonát fejlesztő államot.

Talán ezért fordultak más irányba a franciák, akik rögtön a program elején kijelentették, hogy – egyelőre – nem akarnak az emberi DNS-hez hozzányúlni, és eugenikával sem kísérleteznek, ehelyett implantátumokkal és más műszaki eszközökkel szerelik majd fel a szuperkatonákat. „Az emberiség már régóta keresi a katonák fizikai és szellemi képességeinek kiterjesztését, ez pedig végső soron elvezethet ahhoz, hogy a katonák testébe teljesítményfokozó eszközöket szereljenek” – áll a fegyveres erők etikai bizottságának jelentésében.

Első körben leginkább a katonák nagyagyának kapacitását növelő implantátumok és az ellenség azonosítását segítő eszközök jöhetnek szóba. Látás- és hallásjavítók például, vagy fejlesztik a drónok kézhasználat nélküli vezérlését is, és tekintve, hogy a civil piacon milyen fejlett és sokrétű implantátumok szerezhetők be, nyilvánvaló, hogy már a közeljövőben is lényegesen komolyabb eredményeket fognak felmutatni.

Orosz exoskeleton-fejlesztés

Gép és ember

A kínai fejlesztések miatt nyilvánosan aggódó Egyesült Államokban évtizedek óta keményen dolgoznak különféle „exoskeleton” eszközökön. Ezek külső csontvázként, gépi rásegítéssel sokszorozzák meg a katonák erejét, a fejlettebb konstrukciók pedig páncélzatként is funkcionálnak. Elterjedésük elől csak egyetlen akadályt kell a gyártóknak elhárítani, ez pedig az áramellátás problémája. Az exoskeleton-szerkezetekhez kellene egy jó akkumulátor, amely kicsi, erős, sokáig bírja, és nem fenyeget az a veszély, hogy bevetés közben hagyja cserben viselőjét.

A jövő védőfelszerelései között tartják számon a fejlesztés alatt álló, nanotechnológiás repeszálló mellényeket és sisakokat is, de kísérleteznek folyékony páncéllal, azaz olyan mikrométer nagyságú szemcséket tartalmazó folyadékkal is, amely elektromos töltés hatására a másodperc ezredrésze alatt képes szilárd anyagot alkotni.

Érdekes, egyben ijesztő, amit amerikai kutatók az agy vizsgálata terén elértek. Reális közelségbe kerültek olyan, korábban áltudományosnak minősíthető területek, mint a telepátia vagy az agykontroll. A tudósok algoritmusok és komplex matematikai műveletek segítségével elkezdték értelmezni az agyban megjelenő jeleket. Jelenleg „olvasni” már tudják ezeket, és bár dekódolni még nem képesek, gyaníthatóan ez is csak idő kérdése. A felhasználási lehetőségek kimeríthetetlen tárházát tekintve pedig aligha fognak megállni félúton. Különösen kecsegtető például a katonák közötti néma kommunikáció egy olyan számítógép segítségével, amely közvetíti a gondolatokat, de akár befolyásolhatja is a katonák viselkedését, korrigálva döntéseiket.

Oroszországban szintén az exoskeleton-fejlesztésre helyezték a hangsúlyt, van is már egy használhatónak tűnő szerkezetük, amelyre egy automata géppuska is felszerelhető hétszáz tölténnyel, a páncél viselője mégsem érzi nehéznek.

Ám akármilyen impozáns teljesítményt nyújt egy szuperkatona, az emberi szervezet feltuningolása genetikai eszközökkel vagy implantátumokkal komoly aggályokat is felvet.

„Amikor a szuperemberek megjelennek, jelentős problémát jelentenek majd a fejletlenekkel szemben, akik nem lesznek képesek velük versenyre kelni. Feltehetően ki fognak halni, vagy lényegtelenné válnak” – mondta a nemrég elhunyt brit fizikus, Stephen Hawking, aki egyébként számtalan, azóta érvényét vesztett jóslatot is megfogalmazott. Az ugyanis meglehetősen kényes kérdés, hogy egy drogokkal, egyéb eszközökkel vagy éppen implantátumokkal telepakolt szuperkatona utóbb visszailleszthető lesz-e majd a társadalomba, amikor ez a teljesen hétköznapi társaiknak sem mindig megy zökkenőmentesen. Mi lesz a szuperharcosokkal, ha kiöregednek? Lelövik őket?