Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel, Archív
Gőz száll fel a Datteln IV szénerőműből a németországi Dattelnben 2020. május 29-én
Hirdetés

„Igazi káosz fog kialakulni télen, de az az érzésem és a félelmem, hogy a helyzet komolyságát még nem mindenki fogta fel” – jelentette ki Markus Söder bajor miniszterelnök, a – szövetségi szinten – ellenzéki Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője egy vasárnapi interjúban.

„A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy jól vészeljük át a telet” – figyelmeztetett ugyancsak Lukas Köhler, a kormánypárti liberális FDP frakcióvezető-helyettese a Die Weltnek adott interjúban. A német politikai diskurzust hosszú hetek óta az orosz-ukrán háború, illetve a Moszkvával szembeni uniós szankciók nyomán előállt energiaválság uralja.

A kormány attól tart, hogy Moszkva az energiaválság elmélyítésének céljával teljesen leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken a hétfőn kezdődött tíznapos karbantartás után – írja a Magyar Nemzet.

A Gazprom csökkentette a Németországba szállított gázmennyiséget

A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai vállalat június közepén nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. Robert Habeck gazdasági miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot.

A szövetségi hálózati ügynökség számítási modelljei szerint a tartós leállás télen gázhiányhoz vezethet Németországban. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége. Az Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezésének folyamatát pedig még februárban függesztette fel a német kormány az orosz háborús lépésekre reagálva.

Markus Söder és Lukas Köhler is azt szorgalmazza, a kormány fontolja meg a még működő három német atomerőmű élettartamának meghosszabbítását, az FDP politikusa szerint ideje lenne ideológiamentes vitát folytatni róla.

A Magyar Nemzet emlékeztet, a korábbi Merkel-kormány 2011-ben, a fukusimai atomkatasztrófa után döntött úgy, hogy Németország tizenhét még működő atomerőművéből hetet azonnal bezár, az úgynevezett zöldátmenet (Energiewende) részeként pedig az idei év végéig az összes továbbit működésképtelenné teszi. Tizenegy évvel ezelőtt az ország 23 százalékának villamos energiáját generálták az erőművek, a még fennmaradt három 11 százalékát. „Semmi értelme nem lenne tízmillió háztartásnak az áramellátását elvágni” – közölte Söder.

„A baj csak az, hogy a német kormány már kifizette az erőművek leállítását. Az erőművekhez nem rendeltek már fűtőanyagot, karbantartást, a szakembereket elbocsátották. Bonyolultabb lenne az energiaszolgáltatóknak fenntartaniuk az atomerőműveket, mint lekapcsolni őket. Minden csak pluszköltség lenne”

– magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. A szakértő azt mondta: Németországban gázból állítanak elő áramot, s hogy minél kevesebb gáz fogyjon áramtermelésre, minél több jusson a lakosságnak és a cégeknek, visszakapcsolták a szénerőműveket.

„A németek nem tudják azt csinálni, amit korábban: nem tudnak francia atomerőművekből, illetve lengyel és cseh barnaszénerőművekből importálni áramot, hiszen Franciaország mintegy ötven atomreaktorának a fele karbantartás vagy műszaki hiba miatt nem üzemel, a cseheknek és a lengyeleknek pedig szükségük van a saját barnaszénerőműveikben tárolt energiára”

– közölte Kiszelly Zoltán.

A ZDF július elején közzétett felmérése szerint a németek 57 százaléka hosszabbítaná meg az atomerőművek élettartamát, hatvan százalékuk pedig a környezetszennyező szénerőművekét, ám a klímaváltozás miatt aggódó kormánypárti Zöldek mindkét energiaforrást végleg ki akarja vezetni. „Mindenkinek takarékoskodnia kell, minden kilowattóra számít” – hívta fel a lakosság figyelmét Robert Habeck zöldpárti alkancellár és gazdasági miniszter, mondván: a kormány ugyan felkészült a helyzetre, a földgáztározók töltöttsége jóval magasabb, mint az utóbbi évek azonos időszakában, de a lakosság közreműködése is elengedhetetlen.

A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.

Korábban írtuk