Timmermans: küzdelem Európa lelkéért

A jövő májusi európai parlamenti (EP-) választás küzdelem a kontinens lelkéért a populista és nacionalista erők ellen – jelentette ki kedden Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) úgynevezett csúcsjelöltje.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Az Európai Bizottság első alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy szembe kell szállni a nacionalista politika jelentette veszéllyel, s emellett azon véleményének adott hangot, hogy a mostani lesz a legfontosabb választás az Európai Parlament történetében.

„Olyan politikai erőket fogunk látni, akik komolyan hisznek abban, hogy az általuk képviselt embereknek Európa feldarabolása áll érdekében” – közölte Timmermans, hozzátéve, hogy a szocialistáknak alternatívát kell mutatniuk, olyan programmal kell előállni, amely mutatja, hogy törődnek az állampolgárok aggályaival.

Példaként említette többek között a klímaváltozást, a digitális forradalom kihívásait, illetve- mint fogalmazott –  a Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök politikája jelentette veszélyeket.

A politikus saját táborát is bírálta, mondván, sokan kétségbeesésükben fordultak a nacionalista erők felé, mivel nem sikerült megfelelő perspektívákat kínálniuk.

„Kritikusnak kell lennünk azzal szemben, amit eddig csináltunk, javítanunk kell a teljesítményünkön és olyan projekttel kell előállnunk, amely megmutatja konkrét lépésekben, hogy miként lehet igazságosabbá tenni a társadalmat” – fogalmazott.

Timmermans magabiztosan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy ő lesz az Európai Bizottság következő elnöke.

„Sokakat ismerek, akik szerint a szocialisták máris vesztettek, de vannak dolgok, amelyek hétfőn még elképzelhetetlenek, szerdán viszont elkerülhetetlenek” – mondta a volt holland külügyminiszter.

A PES hétfőn jelentette be, hogy Timmermans lesz a balközép erőket összefogó pártcsalád listavezetője, miután egyedüli riválisa, Maros Sefcovic visszalépett, ami azt jelenti, hogy a párt választási győzelme esetén elvileg ő vehetné át a brüsszeli testület vezetését.

Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje. Az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre. 

Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat. Ráadásul még az sem biztos, hogy végül tényleg a győztes párt listavezetője lenne a bizottság elnöke, a csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását ugyanis több tagállam is elveti.