Hirdetés
Fotó: shutterstock.com/OrelPhoto

Durvuló kémjátszmák övezik a koronavírus-vakcina fejlesztését – legalábbis úgy tűnik, miközben a legnagyobb gyártók egyre közelebb kerülnek a használható oltás piacra dobásához, úgy szaporodnak a híradások a médiában a titkosszolgálatok tevékenységének fokozódásáról. Volt amerikai lap, amely nemrég odáig ment, hogy a hidegháborús űrversenyhez hasonlította a vakcináért folyó titkosszolgálati akciókat. Persze hazabeszélnek, elvégre jórészt kínai és orosz kémek tevékenységéről számoltak be, akik az oltást fejlesztő amerikai, brit és kanadai tudósok eredményeit akarják ellopni. A valóság ennél természetesen bonyolultabb – mutat rá Horváth József titkosszolgálati szakértő, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

– A gyógyszeripar már régóta az üzleti hírszerzés fontos terepe, leginkább azért, mert a gyógyszerfejlesztés rendkívül időigényes és költséges folyamat. Emiatt komoly haszonnal kecsegtet, ha valamelyik szereplő illegálisan tud egy gyógyszerhez, vagy akár egy majdnem kész termékhez hozzájutni, megspórolva például drága tesztelési folyamatokat – teszi hozzá a Horváth József.

Erre az amúgy is erős versenyhelyzetre tett még egy lapáttal a koronavírus, ugyanis minden korábbinál erősebben jelent meg a nemzetek közötti verseny. A nagyhatalmak szeretnék, hogy a saját vakcinájuk szakítsa át először a célszalagot, vagyis az első, de egyben a leghatékonyabb is legyen. Ez egyrészt presztízskérdés, de hatalmas pénzekről is van szó. Horváth József szerint ezért nem meglepő, hogy speciális titkosszolgálati módszerekkel is igyekeznek információkhoz jutni, vagy tönkretenni a versenytársak munkáját. És bár úgy látja, a kínai és orosz titkosszolgálatok akciói azért kapnak akkora publicitást, mert máris folyik a nyugati világon kívüli vakcinák hiteltelenítése, azt sem árt szem előtt tartani, hogy a vakcina-háború résztvevői minden eszközt bevetnek, így nem lehet kizárni, hogy ezek a hírek igazak. 

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés
Fotó: T. Szántó György/Demokrata

A New York Times például azt írja, a kínai titkosszolgálat hackerei úgy taktikáznak, hogy nem a jobban védett gyógyszergyárak szervereit veszik célba, hanem a kutatóközpontokat és hálózatokat, sőt az egyetemeken is végeztek digitális felderítést, mivel azokat könnyebb célpontnak gondolják. Az amerikai napilap állítása szerint a houstoni kínai konzulátust is azért záratták be, mert kémek tevékenykedtek ott, akik a környéken található kutatóintézetekben és egyetemeken dolgozó tudósokról gyűjtöttek adatokat. 

Horváth József úgy látja, ez egy hihető forgatókönyv, ugyanis nem sok erősebben védett adat van mostanában a koronavírus oltóanyagánál, aminek a védelme jószerével az atomtitokhoz fogható. Ezért a támadók vadásznak a biztonsági résekre, az apróbb hibák is felértékelődnek. Például valaki hazaviszi a munkát – ami a járványhelyzet miatt eleve gyakoribb –, nem védett gépen dolgozik, nem elég körültekintő, ami lehetőséget ad a hackereknek az adatlopásra. A szakértő ugyanakkor arra is rámutat, a jól védett szerverek esetében kicsi a valószínűsége annak, hogy kizárólag online támadással megszerezhetők lennének a kívánt adatok. A könnyebb út ilyenkor a belső ember, praktikusan egy sértett vagy alulfinanszírozott alkalmazott megkörnyékezése, a kibertámadás pedig gyakran éppen arra szolgál, hogy a tégla munkáját fedezze. 

Ezt az eszköztárat Horváth József szerint minden állam használja. Mint mondja, ne legyünk naivak, aki beszáll a ringbe, az győzni akar, ma már a hibrid háborúk sem képzelhetők el a titkosszolgálatok és hackerek nélkül. A hírekben most leginkább mégis az orosz hackerek szerepelnek, nemrég azt is megtudhattuk, hogy a vakcina után éppen az a Cozy Bear nevű, az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló hackercsoport kutakodik, amely egyes amerikai feltételezések szerint részt vett a 2016-os amerikai elnökválasztás „manipulálására szolgáló akciókban”, a gyanú szerint ők törték fel a demokrata párt szervereit is.

– Az Egyesült Államokban fehér elefánt lett az orosz beavatkozás, befolyásolás, a vakcina kapcsán is egy könnyen eladható téma – véli Horváth József, aki úgy látja, az ilyen hírek nem véletlenül szaporodtak el most, a célegyenesben. Oroszország már bejelentette, hogy Indiában is gyártani fogják a Szputnyik V vakcinát, és jól láthatóan elindult afelé, hogy a fejlődő országokban a saját széruma legyen a befutó. Ezzel szemben az amerikai gyártók üzleti érdekeltségei Európa és Észak-Amerika felé mutatnak, így vélhetően ezekben a régiókban számottevő reakciókat válthat ki az orosz terjeszkedés. 

Erre enged következtetni az is, hogy tavasszal, mikor az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója bejelentette: hazája a többi országnál előbb fejezheti be a Covid-19 elleni vakcinájának tesztelését, a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ azonnal előállt a váddal, amely szerint „majdnem bizonyosan” az orosz titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló hackerek adatokat akartak gyűjteni a nyugati világban zajló vakcina-fejlesztésekről.

A szakértő szerint ennél durvább kampányokra is számítani kell, arra lesz érdemes figyelni, milyen dezinformációs játszmák indulnak el, amikor eldördül a startpisztoly. Azt például sokan nem látnák szívesen, ha a maszkdiplomácia után Kína a vakcinával is hódítani tudna. 

Csakhogy ennek a háborúnak jól látható módon éppen a fogyasztók, azaz mi leszünk a legnagyobb vesztesei. Ugyanis biztosra vehető, hogy az egymás ellen indított kampányoknak része lesz az emberek riogatása, például hogy az oltás levertséget, izomfájdalmat vagy más mellékhatásokat okoz. És hiába tudjuk, hogy ezek mögött kemény piaci és állami érdekek állnak, a járvány miatti bizonytalanságban ennyi is elég lesz ahhoz, hogy tömegek döntsenek úgy, nem merik megkockáztatni az oltás beadatását, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a koronavírust a szükségesnél tovább velünk maradhat…