Egy brit közvélemény-kutatás szerint a brit fiatalok egyre növekvő mértékben támogatják a hazájukba irányuló bevándorlást
Tíz brit fiatalból csak négyen büszkék brit identitásukra
A The Times brit napilap és a YouGov közvélemény-kutató-intézet legújabb felmérése a Z generációról (18-27 évesek) riasztó valósággal szembesíti a briteket.
A brit fiatalok körében egyre nagyobb a bevándorlás támogatottsága, ám az ország iránti büszkeség és a kulcsfontosságú intézményekbe vetett bizalom történelmi mélypontra zuhant. A brit fiatalok hetvenhat százaléka úgy véli, a bevándorlás jót tesz Nagy-Britannia gazdaságának és társadalmának. Ez jelentős növekedés a 2004-es ötvenkét százalékos arányhoz képest, ami arra enged következtetni, hogy a fiatalok egyre inkább elfogadják és támogatják a bevándorlást. Csak tizenhat százalékuk nem ért egyet azzal, hogy a bevándorlás pozitív hatással van.
A kutatás legdrámaibb adata, hogy tízből csak négy brit fiatal büszke arra, hogy brit. A tanulmány szerint a 18 és 27 év közötti britek mindössze negyvenegy százaléka büszke arra, hogy brit, ami kevesebb mint fele a két évtizeddel ezelőtti hasonló kutatásban regisztrált számnak.
2004-ben a fiataloknak még nyolcvan százaléka mondta, hogy büszke brit identitására. Az adatok alapján úgy tűnik, a brit fiatalok nem érzik magukat olyan mértékben kötődőnek és büszkének Nagy-Britanniához, mint korábban, és ez részben annak tulajdonítható, hogy sokan közülük rasszistának vélik az országot. Az, hogy a felmérés szerint a fiatalok negyvennyolc százaléka úgy véli, Nagy-Britannia rasszista ország, jelentős tényező lehet abban, hogy miért nem érzik büszkének magukat. A tanulmány azt is feltárta, hogy a fiatal felnőttek ötven százaléka szerint az Egyesült Királyság a múltban ragadt.
További sokkoló adat, hogy a Z generáció mindössze tizenegy százaléka mondta, hogy harcolna Nagy-Britanniáért, míg negyvenegy százalékuk semmilyen körülmények között nem fegyvert fogna hazájáért. Ez drámai csökkenést jelent 2004-hez képest, amikor a fiatalok huszonkét százaléka mondta, hogy harcolna a hazájáért, és ötvenhét százalékuk azt mondta, akkor harcolna, ha egyetértene a háború okaival.
Az eredmények éles ellentétben állnak az idősebb generációk Nagy-Britanniáról alkotott véleményével: az 50 és 64 év közöttiek több mint fele büszke arra, hogy brit, a 65 év felettiek körében ez az arány hetven százalék. A 65 év felettiek mindössze huszonhat százaléka tartja Nagy-Britanniát rasszista országnak, szemben a Z generáció negyvennyolc százalékával. Hasonlóan nagy különbségek vannak a tolerancia megítélésében is. Míg a Z generáció negyvenhét százaléka tartja toleránsnak Nagy-Britanniát, ez az arány az 50-64 évesek körében hatvannyolc, a nyugdíjasok körében pedig hetvennégy százalékra emelkedik.
A Z generáció kiábrándultsága kiterjed a kulcsfontosságú brit intézményekre is, különösen alacsony a bűnüldözésbe vetett bizalom. A 18 és 27 év közötti korosztály mindössze tizenegy százaléka vallja, hogy erős bizalma van a rendőrség iránt akkor, ha bűncselekmény áldozatává válnának. Ez az arány tovább csökken hét százalékra, ha bűncselekménnyel vádolnák őket. Egyharmaduk egyáltalán nem bízik a rendőrségben, különösen a fiatal férfiak körében tapasztalható kisebb mértékű bizalom, mint a nőknél. Csökkent az Egyesült Királyság állami egészségügyi rendszerébe vetett bizalom is. A Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) hagyományosan Nagy-Britannia legmegbízhatóbb intézménye, de a fiataloknak csak 48 százaléka bízik jelentős mértékben az NHS-ben az ellátás területén, míg hét százalékuk egyáltalán nem bízik benne.
Bobby Duffy, a londoni King’s College Politikai Intézetének igazgatója a fiatalok kiábrándultságát gazdasági örökségüknek és kulturális megosztottságuknak tulajdonítja.
– Ez egy olyan generáció, amely a bérek stagnálásával küzd és sokkal nehezebben tudja felhalmozni a vagyont
– mondta. Katonai és politikai vezetők szerint az eredményeknek ébresztőnek kellene lenniük a brit társadalom számára. Sir Patrick Sanders tábornok, aki 2024 júniusáig vezette a brit hadsereget, figyelmeztetett: „Ha nem vagyunk készek harcolni a szabadságunkért és az életmódunkért, ahogy mindig is tettük, akkor prédák leszünk a ragadozók világában.” Nigel Farage, a Reform UK vezetője az oktatási rendszer hiányosságaira hívta fel a figyelmet, Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője pedig hangsúlyozta, hogy a brit gazdaságot vissza kell állítani a helyes útra annak érdekében, hogy a fiatalok valódi jövőképpel rendelkezzenek, és büszkeséget érezhessenek hazájuk iránt.
