Louisianában és Utahban törvény írja elő a Tízparancsolat kifüggesztését az osztálytermekben, míg Texasban bibliai szövegeket is használnak oktatási anyagként
Tízparancsolat és Biblia: konzervatív fordulat az amerikai oktatási rendszerben
Az Egyesült Államokban konzervatív törvényhozók azon dolgoznak, hogy több kereszténységet vezessenek be az állami iskolák osztálytermeibe.
Az AP hírügynökség január 11-én cikket közölt arról a növekvő tendenciáról, miszerint konzervatív törvényhozók az Egyesült Államokban javaslatokat tesznek arra, hogy több vallási elemet – például bibliai idézeteket vagy a Tízparancsolat iskolai oktatásba való integrálását – vezessenek be állami iskolák tantermeibe.
Több keresztényéget az iskolákba
Moriah Ballingit, a cikk szerzője felsorol néhány államot, ahol ez már megvalósult. Lousianában a republikánus törvényhozók olyan törvényt fogadtak el, amely előírja, hogy minden állami iskolai osztályteremben ki kell függeszteni a Tízparancsolatot. Utah állam törvényhozói a Tízparancsolatot történelmi dokumentumnak nyilvánították, hasonlóan a Függetlenségi Nyilatkozathoz és az Alkotmányhoz, amely lehetővé teszi a tanárok számára, hogy a Tízparancsolatot kifüggesszék az osztálytermeikben. A texasi hatóságok jóváhagytak egy olyan tantervet, amely összekapcsolja a kommunikációs tantárgyat (Language Arts) a bibliai órákkal. Ez azt jelenti, hogy az olvasásórákon bibliai szövegeket használnak oktatási anyagként, így a diákok vallási szövegekkel találkoznak az iskolai tananyag részeként. Oklahomában az állami oktatási felügyelő arra szólított fel, hogy az órákba építsék be a Bibliát, különösen az 5-12. osztályokban. (Ez az intézkedés nem valósult meg széles körben, mert az iskolák nem követték ezt az irányelvet.)
A cikk szerzője szerint Donald Trump ígéretei és újbóli elnökké választása csak egyre jobban bátorítják a konzervatív törvényhozókat a fenti jogszabályok megalkotására. Bár az amerikai kormány nem rendelkezhet az államok oktatási tananyagairól, Trump adminisztrációja olyan szövetségi támogatásokat és programokat hozhat létre, amelyek ösztönzik az államokat, hogy több vallási tartalmat integráljanak az oktatásba.
– Ezekkel az intézkedésekkel tesztelik az állam és egyház szétválasztásának elvét, hogy megállapítsák, milyen mértékben lehet vallási elemeket integrálni az állami iskolákba anélkül, hogy megsértenék a törvényt – írja a szerző, aki szerint a bírósági eljárások során Donald Trump első elnöksége alatt kinevezett konzervatív bírók döntései elősegíthetik a vallási kifejezés szabadságát az iskolákban. Például ha egy állam törvényt hoz, hogy a Tízparancsolatot ki kell függeszteni az osztálytermekben, és ezt a törvényt megtámadják a bíróságon, a konzervatív bírók nagyobb valószínűséggel ítélik alkotmányosnak ezt az intézkedést, mondván, hogy ez a vallási kifejezés szabadságának része.
Konzervatív bírók
A cikk kitér arra, sok amerikai szerint az alapítók az Egyesült Államokat keresztény nemzetnek szánták. Közülük egy kisebb csoportot alkotnak a „keresztény nacionalisták”, akik az amerikai és keresztény identitás fúzióját támogatják. Ők úgy vélik, az Egyesült Államoknak felhatalmazása van egy keresztény társadalom felépítésére. Rachel Laser, az Americans United for Separation of Church and State elnök-vezérigazgatója szerint a keresztény nacionalisták soha nem látott mértékben felbátorodtak Amerikában és a fenti intézkedések veszélyeztetik az egyház és az állam szétválasztásának elvét. (Az 1948-ban alapított szervezet az egyház és az állam szétválasztásának alkotmányos elvén őrködik)
A vallásszabadsággal kapcsolatos bírósági perekben egy 2022-es Legfelsőbb Bírósági döntés válhat mérföldkővé, amely a konzervatívoknak kedvez. Egy Washington állambeli futballedzőt azért rúgták ki egy állami iskolából, mert mérkőzés után imádkozott a játékosokkal. A Legfelsőbb Bíróság az edző elbocsátását a tankerület gyakorlatának megsértéseként ítélte meg, mondván, hogy az edző vallási véleménynyilvánításhoz való jogát sértették meg. Ezzel a döntéssel a bíróság megerősítette, hogy egy állami iskola nem korlátozhatja egy alkalmazott vallási tevékenységét. A döntés egy olyan precedenst teremthet, amelyre hivatkozva más államok és iskolakerületek is jogorvoslati kérelmeket nyújthatnak be, és megpróbálhatják integrálni a vallási elemeket az oktatásba.
– A döntés kikövezheti az utat a konzervatívok számára, hogy több kereszténységet vezessenek be az állami iskolákban – mondta Derek Black, a Dél-Karolinai Egyetem jogászprofesszora.
„Egy nemzet, Isten alatt”
Jonathan Saenz, a Texas Value nevű konzervatív agytröszt és érdekvédelmi szervezet elnöke szerint a futballedző ügyében hozott döntés visszaállította a vallás és a szólásszabadság védelmét az állami iskolákban, amelyet korábban szerinte korlátoztak. Saenz szerint a szavazók és törvényhozók belefáradtak abba, hogy úgy érzik, támadások érik az amerikai örökséget, amelyet az „egy nemzet, Isten alatt” mottó jellemez. (A „One Nation Under God” kifejezés az Egyesült Államok Esküjéből /Pledge of Allegiance/ származik). A szervezet szerint az ilyen bírósági döntések visszaállítják az amerikai alapértékeket és hagyományokat, amelyek fontosnak tartják a vallási kifejezést az állami iskolákban.
Az állami iskolákban megjelenő vallási elemek kérdése a jövőben az amerikai oktatási rendszer meghatározó témája lesz.
