Török külügyér: ez nem fér bele a szövetségi viszonyba
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint nem fér bele a szövetségi viszonyba az, hogy a napokban az Egyesült Államok terrorveszélyre hivatkozva utazási figyelmeztetést adott ki Törökországra, majd több európai ország is ideiglenesen bezárta isztambuli főkonzulátusát.Cavusoglu az argentin hivatali kollégájával, Santiago Andrés Cafieróval folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón beszélt erről pénteken Ankarában.
„Ha azt a látszatot akarják kelteni, hogy Törökország instabil, hogy Törökországban terrorfenyegetettség van, az sem a baráti, sem a szövetségi viszonyba nem fér bele” – fogalmazott a török diplomácia vezetője.
Felszólalásában aláhúzta: „ha a május 14-re tervezett köztársaságielnök- és parlamenti választás előtt megpróbálják nehéz helyzetbe hozni Törökországot, a kormánypártot, a köztársasági elnököt, a népünk nagyon jól tudja, mi áll emögött”.
Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége először január 27-én kérte a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől. Január 30-án közzétett második figyelmeztetésében már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges célpontokként. Az Egyesült Államok bejelentése után számos európai ország hasonló figyelmeztetést adott ki, majd végül több állam – közöttük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – átmenetileg be is zárta isztambuli főkonzulátusát.
A külképviseletek annak hatására léptek, hogy a közelmúltban Svédországban, Hollandiában és Dániában is meggyalázták a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
Cavusoglu a pénteki sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a svédországi Korán-égetés után a török belügyminisztérium növelte az ország területén található külképviseletek biztonságát. „Ezekben az ügyekben érzékenyek vagyunk, a külképviseletek védelme a mi kötelezettségünk” – emlékeztetett.
A török külügyminiszter egyúttal leszögezte: ha a külképviseletek a jövőben hasonlóan járnának el, anélkül, hogy konkrét információt osztanának meg a török hatóságokkal, Ankara is lépéseket tenne.
A török belügyminiszter, Süleyman Soylu csütörtökön pszichológiai hadviselésnek nevezte a történteket. Mindez azzal egy időben történik, hogy a török idegenforgalmi minisztérium bejelentette: 2022-ben 51,4 millió turista érkezett az országba, ebből 46,3 milliárd dollár bevételre tettek szert, 2023-ban pedig 60 millió turistát szeretnének vendégül látni – mutatott rá a belügyi tárca vezetője.
A török külügyminisztérium csütörtök este bekérette a szóban forgó kilenc ország, úgymint az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország ankarai nagykövetét. A beszámoló szerint a tárca közölte velük, hogy a külképviseletek egyidejű „megmozdulása” nem arányos és diszkrét megközelítés, és csak a terrorszervezetek aljas céljait szolgálja. A minisztérium továbbá hangsúlyozta: Törökországnak az az elvárása a baráti és szövetséges országoktól, hogy együttműködjenek a biztonsági szervekkel.
November 13-án hatan meghaltak, többtucatnyian pedig megsebesültek egy terrortámadásban: táskába rejtett pokolgép robbant fel a 16 milliós Isztambul nyüzsgő sétálóutcájában, az Istiklalon, amelynek környékén sok ország képviselete található. Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) kötötte az akkori merényletet, a PKK viszont tagadta a terrorcselekmény elkövetését.