Fotó: ShutterStock.com/thomas koch (illusztráció)
Hirdetés

Kifejtette: a Szíriában zajló támadások következtében „mozgolódás van” mind Törökországban az Európába, mind Szíriában a Törökországba tartók körében. A szóvivő emlékeztetett: Törökország már korábban közölte, hogy kapacitásai megteltek, nem bír el egy újabb menekülthullámot, és ezért a kialakuló nyomás már nem tartható a saját oldalán. Ankara menekültpolitikája nem változott, de már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket – mondta Celik.

A szóvivő hozzátette: konkrét támogatást akarnak látni az Európai Uniótól.

Csütörtökön 33 török katona meghalt, mintegy 30 pedig megsebesült egy légicsapásban a Törökországgal határos északnyugat-szíriai Idlíb tartományban.

A források szerint a támadást a szíriai kormányhadsereg vagy a vele szövetséges Oroszország légiereje hajthatta végre.

A légicsapás hírére Recep Tayyip Erdogan török elnök összehívta stábját rendkívüli ülésre csütörtök este, Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter pedig telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az Idlíbben történtekről. A Reuters hírügynökségnek a török biztonsági erők két tisztje pénteken azt mondta, hogy a török hadsereg tüzérsége válaszul lőni kezdte a szíriai kormányerők idlíbi állásait.

Ezzel párhuzamosan csütörtök késő este a Reutersnek egy név nélkül nyilatkozó magas rangú török tisztségviselő azt is mondta, hogy Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő „szíriai” menekülteket. Az illető elmondása szerint a török rendőrség, parti őrség és határőrség parancsot kapott arra, hogy ne állja útját a „szíriai” menekülteknek. Az egyelőre nem világos, hogy a Reuters-jelentések miért kifejezetten csak a szíriai menekülteket említik.

Hami Aksoy török külügyi szóvivő pénteki közleményében azt írta, hogy a szíriai események, amelyek miatt emberek százezrei váltak földönfutóvá Idlíb tartományban, tovább növelték a már amúgy is Törökországra nehezedő migrációs nyomást. Aksoy aláhúzta: „több Törökországban tartózkodó menekült és migráns, akit e fejlemények aggodalommal töltöttek el, megindult a nyugati határok felé”. „Amennyiben romlik a helyzet, ennek kockázata fokozódni fog” – hívta fel a figyelmet.

Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója Ankarában újságíróknak azt nyilatkozta, hogy „Törökországnak nem maradt más választása, mint lazítani azon a határozott szándékon, amelyet a menekültek jelentette nyomás féken tartása iránt tanúsított”. Törökországot, amely annyira intenzíven harcolt azért, hogy feltartóztassa a menekültáradatot, hogy helyet, szállást találjon a menekülteknek, és megfékezze a terrorizmust, egyedül hagyták, így csak „egyetlen lépést tehetett” – fogalmazott. Hozzátette: ezen a terhen mindenkinek osztoznia kell, mert arra az esetre, ha nem, „tisztelt köztársasági elnökünk” számos alkalommal jelezte, hogy „kitárja a kapukat”.

Az NTV török hírtelevízió péntek reggel arról számolt be, hogy egy körülbelül 150 fős afgán menekültcsoport tart a Törökország és Görögország közötti pazarkulei határátkelőhöz, miután a Törökország és Bulgária közötti kapikulei átkelőhelynél nem jártak sikerrel. A menetben nők és gyerekek is vannak.

Az NTV helyszíni tudósítója úgy tudja, a kapikulei határőrök azt mondták a menekülteknek, hogy ott nem kelhetnek át, csak erdős területen vagy a görög-bolgár határfolyón, az Evroszon keresztül.

A tudósító értesülése szerint a menekülteket afgán egyesületek buszokkal szállították Isztambulból a kapikulei határhoz, ahol legalább két órát várakoztak a fagyponthoz közeli hidegben. Egy törökül is beszélő afgán nő a riporternek azt mondta, hogy hajnali egykor érkezett hozzájuk a hír a határnyitásról, az autóbuszok pedig már várták őket és ingyen elhozták a határra. A nő állítása szerint a török csendőrök azt mondták neki, hogy a tengeri átkelés engedélyezett.

A Demirören török hírügynökség ezzel párhuzamosan 300 olyan menekültről írt, aki Isztambulból jött és a pazarkulei határátkelőhöz tart. A Demirören úgy tudja, hogy szíriaiak, irániak, irakiak, marokkóiak és pakisztániak is vannak közöttük. Mindazonáltal hozzáteszik: folyamatosan nő a határhoz közeli Edirne városába érkezők száma. A hírügynökség továbbá jelentett arról is, hogy az Égei-tenger partján, a török Canakkale tartomány Ayvacik körzetében is gyülekezni kezdtek a menekültek, hogy átkeljenek a görög Leszbosz szigetére, valamint Izmir tartomány Dikili körzetében is 160 migráns sereglett össze a tengerparton.

A NATO-tagországok nagykövetei Törökország kérésére rendkívüli tanácskozást tartanak pénteken amiatt, hogy előző nap egy légitámadás során a szíriai Idlíb körzetében megöltek 33 török katonát – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Twitter-üzenetében.
Tájékoztatása szerint az Észak-atlanti Tanács keretében összeülő nagykövetek a szövetség alapító okiratának 4-es cikke alapján folytatnak megbeszélést a szíriai fejleményekről.
A washingtoni szerződés 4. cikke értelmében a NATO-tagországok tanácskozás összehívását kérhetik, ha úgy vélik, hogy területi egységüket, politikai függetlenségüket vagy biztonságukat veszély fenyegeti. A cikk alkalmazását a NATO 1949-es alapítása óta hat alkalommal kérték, a legtöbb esetben Törökország.
Információk szerint az Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülésének összehívásáról Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön telefonon egyeztetett a NATO főtitkárával.
Az Észak-atlanti Tanács a NATO legfontosabb döntéshozó szerve. Általában hetente egyszer ülésezik nagyköveti, valamint hathavonta külügyminiszteri, illetve védelmi miniszteri szinten.
Csütörtökön szíriai, továbbá orosz harci repülőgépek bombázták az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban Bara és Bilion települések közötti térséget. A légicsapásokban harminchárom török katona meghalt, sok súlyosan megsebesült.
Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek február közepén tartott tanácskozását követően aggasztónak nevezte a szíriai tartományban kialakult helyzetet. Kijelentette: a NATO elítéli a válogatás nélküli, gyakran a polgári lakosságot is fenyegető támadásokat. Arra szólította fel a szíriai vezetést és Oroszországot, hogy állítsák le az offenzívát, tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és segítsék elő az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét.