Trump nagystratégiája

– Donald Trump már a kampányban megígérte, hogy vámokkal javítja az USA negatív külkereskedelmi mérlegét. Sőt, az előző ciklusa vége óta lehetett tudni, hogy visszatérése esetén szigorú vámpolitikával indítja új ciklusát. Ennek ellenére Európa a novemberi elnökválasztás után sem kezdett el saját stratégián dolgozni – mondja Szalai Piroska, a miniszterelnök főtanácsadója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

A magyar kormány álláspontja ebben a kérdésben is határozott, ugyanis a kezdetektől azt képviseli, hogy vámháború helyett megegyezésre kell törekedni Washingtonnal. Végül csak a magyar ellenszavazaton múlott, hogy Brüsszel nem léptette életbe az amerikai árukra kivetett viszontvámot. A helyzet így csak súlyosbodott volna, hiszen Amerika megengedheti magának, hogy a gyártás hazatelepítése érdekében időlegesen megregulázza a világgazdaság szereplőit. Szalai Piroska szerint azonban Európa szempontjából nincs alternatívája a kiegyezésnek.

– A magyar és általában az európai gazdaság nem engedheti meg magának a bezárkózás luxusát. A nyitott gazdaság, a nemzetközi kereskedelem életben tartása az érdekünk, hogy ne eszkalálódjon a vámháború – magyarázza a szakértő.

Európának tehát nincs hova hátrálnia. Az ukrajnai háború kitörése nyomán elveszítette az orosz piacot, és időközben Kínával is romlott a kapcsolata. Ha az Egyesült Államokkal is zátonyra futna az együttműködés, az katasztrofális lenne a kontinensre nézve. Európai cégek sora települne át a tengerentúlra, ha elmérgesedne Washington és Brüsszel viszonya. Az amerikai piac ugyanis sok vállalat számára vonzóbb, mint az európai, hiszen kellőképpen nagy és jóval egységesebb.

A washingtoni vezetés megértette, hogy a liberalizált szabad piac csapdahelyzetbe hozta. A termelés elvándorlása már eddig is állások, sőt, teljes ágazatok leépülését eredményezte. Az Egyesült Államok további együttműködése a jövőben csak akkor lesz garantált, ha minden résztvevő hajlandónak bizonyul majd megfizetni a szisztéma fenntartásának költségeit. Tóth Máté energiajogász szerint Európát jelentős felelősség terheli, amiért nem készült fel időben az ajtón dörömbölő kihívásra.

– Olyan kiszámíthatóan érkezett Trump vámfegyvere, mint ahogy az Egyenlítőn mindennap ugyanabban az órában esni kezd – mondja a szakember.

Európának széles mozgástere volt, amellyel már hónapokkal korábban élnie kellett volna. Egyrészt az áruszolgáltatásokban valóban fennálló vámegyenetlenség csökkentésére gesztusokat tehetett volna Amerikának, másrészt fegyverként használhatta volna a nyomásgyakorlást az európai piacokon nagyot kaszáló amerikai internetes vállalatokra, esetleg az Amerikától vásárolt LNG okán is lett volna mozgástere. Brüsszelben azonban későn ébredtek rá az új valóságra.

Szalai Piroska szerint azonban mindez Magyarország számára lehetőséget is tartogathat. A vámintézkedéseknek az Európai Unióra kiszabott hatálya alól ugyan valószínűleg nem vonhatja ki magát hazánk sem, azonban az amerikai és a magyar kormány közötti kiváló kapcsolatok egyes bilaterális gazdasági megegyezéseket lehetővé tehetnek. Magyarország könnyen kivételezett helyzetbe is kerülhet Amerika partnereként. Tóth Máté szerint a kétoldalú lehetőségek akkor is valóságosak, ha a közös EU-vámunió behatárol minket. Az amerikai vámok által megtépázott német autóipar számára például felértékelődik a már eddig is vonzó magyarországi gyártás lehetősége.

De valóban az amerikai külkereskedelmi mérleg helyrebillentése áll a felfordulás mögött? Ha a válasz igen, felvetődik a kérdés, hogy Washington miért nem fogadta el Brüsszel kölcsönös nullaszázalékos vámra vonatkozó ajánlatát néhány nappal ezelőtt.

– Hamis az a kép, amit a Trump elnökkel szemben ellenséges média sugall, miszerint ad hoc jellegű intézkedésekről, koncepció nélküli vagdalkozásról volna szó a vámok bevezetése vagy hirtelen visszavonásuk esetében. Egy nagyon is átgondolt, jól kiérlelt rendszer elemeit láthatjuk – magyarázza Tóth Máté.

Az elnök alighanem a klasszikus „chicken game”-et játszotta a világ országaival, és 75 ország előbb rántotta félre a kormányt, mint Trump elnök, és pontosan ennyi volt Washingtoni célja. Ezek kiszálltak a játékból, aminek eredményeként velük éppen nem nőni, hanem ellenkezőleg, csökkenni fognak a világkereskedelem terhei és korlátjai. Az időzítésnek egyéb hasznai is vannak. Donald Trump ugyanis azt szerette volna elérni, hogy az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszere (Fed) kamatlábat csökkentsen, amire az azonban aligha lett volna hajlandó némi ösztökélés nélkül. Márpedig az amerikai kormánynak a még a Covid időszakában felvett hatalmas összegű hiteleit most kell refinanszíroznia, és élet-halál kérdés a számára, hogy milyenek a kamatlábak. Trump vámakciója nyomán a Fed alighanem csökkenteni fogja a kamatlábat, így a kormány olcsóbban tudja refinanszírozni a felfoghatatlan nagyságú hitelt. Eközben a vámfegyver lóbálása miatt drámaian esnek az olaj- és energiaárak, így megvalósulni látszik Trump egyik fontos választási ígérete, az energia- és üzemanyagáraknak a csökkenése.

Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, Tóth Máté szerint az amerikai vezetésnek nem az volt a célja, hogy elindítson egy egymásra licitáló vámspirált. Washingtonnak nem érdeke, hogy ellehetetlenítse a nemzetközi kereskedelmet. Ellenkezőleg. A viszonosság helyreállítása volt a cél, miközben jelenleg a meglévő vámtételek csökkentéséről folynak a tárgyalások.

Egyetlen szereplő van csak a nemzetközi sakktáblán, amellyel szemben alighanem megmarad a szigor, ez pedig Kína. Az Egyesült Államok legnagyobb félelme ugyanis a kínai gazdaság gyors növekedése.

– Most van az utolsó pillanata annak, amikor ezt a csatát érdemes megvívnia az Egyesült Államoknak Kínával szemben – mondja az energiajogász.

Az amerikai vezetésre nehezedő nyomás hatalmas, hiszen az elemzések mind azt mutatják, hogy néhány éven belül Kína gazdasága nagyobb és erősebb lesz, mint Amerikáé. Washington már a nagy összecsapásra készül, aminek része, hogy most kiegyenlítse kereskedelmét a világ többi országával, ennek első lépéseként kölcsönösen csökkentik a vámtarifákat. A vámháborúval szorosan összefügg az úgynevezett energiaháború kérdése is. Olyannyira, hogy az Európai Unió elkésett, nullaszázalékos vámajánlatát Donald Trump azzal utasította vissza, hogy az Európai Uniónak előbb vásárolnia kell további 300 milliárd dollár értékben energiahordozót az Egyesült Államoktól, ha megállapodást akar kötni.

Tóth Máté úgy látja, nem kevesebb mint világrendszerváltás zajlik, aminek a gazdaság mellett számos szegmense van. Idetartozik a nemzetközi jog és intézmények – WHO, klímaegyezmény, tematikus ENSZ-bizottságok stb. – újragondolása, ahogyan a zajló háborús konfliktusok, így az orosz–ukrán és a közel-keletiek lezárása is. A visszavonhatatlanul multipolárissá váló világban hatalmas „pozíciólezáró nettósítás” zajlik a fejünk felett. Tóth Máté szerint így hívhatjuk a nemzetközi szerződések nyelvén, amikor a nagyhatalmak tárgyalóasztalhoz ülnek, minden konfliktusukat az asztalra teszik, majd súlyoznak és újratárgyalnak. Ebben a nagy világrendszerváltásban a vámháború csak egy eszköz, a célok sokkal nagyobb folyamatokra irányulnak.

Donald Trump célja tehát, hogy országa az épülő multipoláris világban is elfoglalja az őt megillető helyet, és csak Kínával álljon szemben a harcmezőn. Ha lesznek is mellékhadszínterek, Amerika érdeke, hogy egyértelmű szituációt teremtsen a kissingeri logika alapján. Az ázsiai óriást azonban nem kell félteni, megvan minden eszköze arra, hogy versenyben maradjon Amerikával. Egyebek mellett a rendkívüli árutöbblet és a jüan leértékelése is fegyver lehet Kína kezében. És akkor még nem is beszéltünk attól, hogy Kína hozza felszínre a ritkaföldfémek 69 százalékát, amelyeken keresztül a techipart is uralja. Ezzel összefüggésben érthető meg, hogy Ukrajna védelmének az árát az Egyesült Államok miért ritkaföldfémekben és más kritikus nyersanyagokban kéri meg. Grönland jelentőségét is az adja, hogy a sziget nemcsak az Északi-sark tulajdonképpeni hídfőállása, de rengeteg értékes ásványi anyag lelőhelye is.

A vám- és az energiaháború tehát csak eszköz. Szó sincs véletlenszerű kapkodásról, őrültek csörömpöléséről. Sokkal inkább egy olyan új szimfónia nyitányát hallhatják a vájt fülűek, amelynek ütemére ezentúl keringeni fog a Föld. Reméljük, hogy zenekar nem vált majd hirtelen katonai indulóra.