Új párt jött a semmiből
A semmiből nőtt ki, utcai tüntetéseken és a világhálón formálódott az a kormányellenes mozgalom, amely a koronavírus terjedése miatt hozott intézkedések ellen jött létre. Ilyen például a kijárási korlátozás, a még csak tervezett immunitásigazolás és a koronavírus elleni kötelező védőoltás. De kik ezek, és mit akarnak?
Az Ellenállás 2020 azt állítja magáról, hogy egy több mint százezer (a múlt hétfőn délben pontosan 101 416) tagot számláló politikai párt. Az adatot a többiek erősen kétségbe vonják. Ha a szám mégis helytálló, akkor ez a frissen alapított párt minden idők legnagyobb taglétszám-növekedését mondhatja magáénak. Ennyi tagja jelenleg sem az FDP-nek, sem az AfD-nek, sem a Linke nevű posztkommunista NDK-utódpártnak nincs. Ily módon a Widerstand 2020 lenne a negyedik legnagyobb Németországban.
A párt arca és egyik alapítója Bodo Schiffmann orr-fül-gégész szakorvos, aki a Heidelberg közeli Sinsheimban praktizál. A szabadságért, a szabadságjogok betartásáért és az alkotmány védelméért küzd, nem titkolt politikai célja a bejutás a Bundestagba. Programja egyetlen kérdés köré épül: kétségbe vonja a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt hozott kormányzati intézkedéseket. Úgy véli, a március közepén bevezetett kijárási korlátozás nem volt indokolt és arányos.
– Kezdetben bizonyára helyes volt, hogy elkülönítették a fertőzötteket, a betegeket, és óvták a rizikócsoportba tartozókat. De a kijárási korlátozásnak nem volt semmiféle alapja – állítja az orvos. Úgy véli, a szövetségi kormány hibázott, amikor a járványügyi intézkedésekkel megbízott Robert Koch Intézet (RKI) nem fogadott el semmilyen ellenvéleményt, nem jött létre társadalmi vita, és a közszolgálati médiumok egyoldalúan tájékoztattak.
Az ellenzék pedig nem teljesítette a feladatát, tette hozzá. Mindezek miatt úgy döntött, hogy megalakítja az Ellenállás 2020 nevű pártot Victoria Ham és Ralf Ludwig lipcsei ügyvéddel közösen.
– Mi vagyunk az ellenzék – állítják magukról.
Május első hétvégéjén tüntetést tartottak Stuttgartban a koronavírus-járvány miatti korlátozások, az immunitásigazolvány és a koronavírus elleni kötelező védőoltás ellen, amelyeknek bevezetéséről még nem döntöttek, de egyes politikusok nyilatkozatai alapján valószínű, hogy a kormány ezt tervezi.
A tiltakozások Jens Spahn CDU-s egészségügyi miniszter egyik módosító javaslata miatt kezdődtek. Eszerint a jövőben a Covid–19-en átesett és már gyógyult betegek egy úgynevezett immunitásigazolást kapnának. A javaslat szövege így hangzik: „A védekezési intézkedések meghozatalánál figyelembe kell venni, hogy egy adott személy teljesen vagy részben mentesülhet a meghozott korlátozó intézkedések alól.”
Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a hatóságok csak olyan személyeket engednének be például az éttermekbe vagy a futballmeccsekre, akik már immunitást szereztek. De akár a munkavállalás feltételéül is szabhatják az immunitásigazolást. A dokumentumot azoknak állítanák ki, akik már átestek a betegségen, vagy be lettek oltva a még nem létező vakcinával… Amelyről még azt sem lehet tudni, hogy megvéd-e egy mutálódó vírustól, ahogy azt sem, védett-e az újrafertőződéssel szemben, aki már átesett a betegségen, és ha igen, akkor meddig.
A törvényjavaslatból óriási felháborodás lett, és némi koalíciós feszültség is keletkezett, ugyanis az SPD is tiltakozott ellene. Ezzel együtt nem vonták vissza, de annyit enyhítettek rajta, hogy az igazolást egyelőre csak az egészségügyben dolgozók kapnák meg.
A felháborodás másik oka a koronavírus elleni kötelező védőoltás, amelynek bevezetése mellett vakcina hiányában is kiállt több politikus: Robert Habeck, a Zöldek elnöke, Marcus Söder CDU-s bajor miniszterelnök és Susanne Eisenmann, a CDU baden-württembergi csúcsjelöltje. Elég különös, hogy a politikusok arról vitáznak, ami még nincs is, és egyelőre senki nem tudja megmondani, hogy mikor lesz, ha pedig lesz, milyen védettséget nyújt; egyáltalán kinek érdemes beadni, illetve milyen mellékhatásai lehetnek.
Az Ellenállás 2020 viszont úgy tűnik, jókor volt jó helyen, még akkor is, ha hatalmas médiaössztűz zúdul rá. Több újság is kiderítette, hogy az új párt postacíme azonos az AfD alsó-szászországi irodájának címével. A Junge Freiheit viszont cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy az Ellenállás 2020-nak bármi köze lenne az AfD-hez: az egyező postacím oka, hogy az adott címen egy székhelyszolgáltató működik, amely havi 59 euróért nyújt szolgáltatást, írja az AfD-közeli lap, furcsállva, hogy egy százezres taglétszámú párt ne tudjon megengedni magának egy rendes pártirodát…
A Junge Freiheit szerint elég különösek továbbá az alapító orvos migrációval kapcsolatos kijelentései is:
„Ha minden afrikait áttelepítenénk egyetlen német tartományba, még akkor is maradna bőven hely” – állítja Bodo Schiffmann. Ezek szerint ez az új ellenállás bevándorláspárti.
Tagjai a legkülönfélébb társadalmi rétegekből kerültek ki, vannak köztük jobb- és baloldaliak, radikális jobboldaliak, illetve szélsőbaloldaliak, értelmiségiek, alkalmazottak, munkanélküliek, fiatalok, nyugdíjasok, nagyvárosiak és vidékiek, férfiak és nők. Az egyetlen közös nevező a koronavírus-járvány miatti éles kormánykritika, amit oltásellenes konteókkal tarkított YouTube-videókkal támasztanak alá. Ezekben sok igazság lehet, de egyvalami hiányzik: a bizonyíték. Ám némelyikük nézettsége hetek alatt meghaladta a kétmilliót!
Május elsején Berlinben egy úgynevezett higiéniatüntetést tartottak. Ezt Anselm Lenz szervezte, a berlini Tageszeitung (taz) kultúrrovatának korábbi külsős munkatársa. Amikor a rendőrök letartóztatták, a mikrofonba harsogta: azért rúgták ki a laptól, mert megírta az igazságot a koronavírusról, és azóta „ terrorista eszközökkel” megfigyelik. A rendőröknek ezt kiabálta: „Tagadják meg a parancsot! Vagy írassák ki magukat betegállományba! Ellenkező esetben bűnrészesek, akiket bíróság elé kell állítani!”
Lenzről azt lehet tudni, hogy egy baloldali értelmiségi csoporthoz tartozik, amelyik már március közepe óta szervezi Berlinben, a Rosa Luxemburg Platzon az úgynevezett higiéniatüntetéseket.
A hírekből úgy tűnik, a német sajtó viszont szeretné ezt a mozgalmat is az AfD nyakába varrni. Ugyanis több AfD-s politikus, illetve képviselő is feltűnt ezeken a tüntetéseken, például Wilko Möller, az AfD odera-frankfurti tartományi képviselője. Az Rbb.24 kérdésére, hogy miért van itt, azt válaszolta, meg akarta nézni, hogy mi folyik itt.
Az AfD nem egységes ebben a kérdésben. Vannak az AfD-tagok közt jó néhányan, akik egyetértenek az új mozgalommal, amelyben az ellenállás új lehetőségét látják. Mások viszont inkább attól tartanak, hogy a Widerstand 2020 épp a szemük láttára énekli ki a holló szájából (és előlük) a sajtot, tudtuk meg AfD-s belső körökből. A Widerstand 2020 ugyanis másfél évvel a következő Bundestag-választás előtt alakult, és ha addig nem lesz vakcina, vagy netán jön egy újabb koronavírus-hullám, elképesztő módon növelhetik a támogatottságukat. Valódi céljaikat viszont addig is homály fedi…