Fotó: ShutterStock.com/DCStockPhotography
Hirdetés

A The Washington Post akkoriban élénk figyelemmel követte a 2016-os elnökválasztás folyamatába való orosz beavatkozás fejleményeit.

Az igazságügyi minisztérium levélben értesítette Ellen Nakashimát és Greg Millert, az újság két jelenlegi, valamint Adam Entoust, a The Washington Post korábbi munkatársát arról, hogy rendelkezésére állnak adatok a 2017 április 15. és július 31. között vezetékes, illetve mobiltelefonon lebonyolított magán és munkaügyi beszélgetéseikről.

Cameron Barr, a lap vezető szerkesztője jelezte: mélységesen aggasztja őket, hogy a kormány arra használta hatalmát, hogy hozzáférhessen az újságírók beszélgetéseihez. Egyúttal felszólította az amerikai igazságügyi minisztériumot, hogy azonnal indokolja meg, miért volt erre szükség.

Az újságírók munkáját az amerikai alkotmány első kiegészítése védi, amely biztosítja a sajtó szabadságát.

Korábban írtuk

Az Amerikai Állampolgári Jogi Szövetség (ACLU) kémkedéssel vádolta a minisztériumot.

„Ennek sohasem szabadott volna megtörténnie” – írta a szervezet a Twitteren.

„Ha egy kormány újságírók és forrásaik után kémkedik, azzal veszélyezteti a sajtószabadságot” – tette hozzá.

Az igazságügyi minisztérium egyik szóvivője azt mondta a The Washington Postnak: a „megszokott gyakorlatot” követték a megfigyelések során.

A szóban forgó időszakban az újságírók egyebek között egy cikken dolgoztak, amely Jeff Sessions, Trump tanácsadója, későbbi igazságügyi miniszter, valamint az orosz nagykövet találkozójáról szólt, amelyre még a 2016-os elnökválasztást megelőzően került sor. Sessions és a nagykövet állítólag a választási kampányról is beszéltek.

Moszkvát azzal vádolják, hogy hackertámadásokkal és manipulatív üzenetek terjesztésével befolyásolta 2016-os amerikai elnökválasztás kimenetelét Donald Trump győzelme érdekében.