A Cambridge Egyetemhez tartozó Trinity College dékánja, Michael Banner szerint van jogalapja a nézetnek, miszerint Jézus transznemű volt. A kijelentéseit a professzor azok után tette, hogy egy cambridge-i kutatóhallgató előadása miatt vita alakult ki az egyetemen Krisztus nemére vonatkozóan.

Hirdetés

A nemrég, a Trinity College kápolnájában tartott esti istentiszteleten elhangzott, többek által sokkolónak tartott beszédben Joshua Heath, egy fiatal kutató reneszánsz és középkori festményeket mutatott be. A képek Krisztus testét ábrázolják, miután levették a keresztről, és jól látható rajtuk a seb Jézus oldalán, amit a Szentírás szerint akkor szerzett, amikor kereszthalála után egy katona az oldalába döfte lándzsáját.

Heath szerint ez a seb több ábrázolásnál is egy vaginára hasonlít.

A hívők a The Telegraphnak elmondták, hogy többek sírva fakadtak, és kirekesztve érezték magukat, egyikük pedig távozáskor eretneknek nevezte a kutatót.

Korábban írtuk

Fotó: Wikimedia Commons, szerk.
Jean Malouel: PIéta

A prédikációban három festményt mutattak be, köztük Jean Malouel 1400-ban készült Pietá című művét, amelyen Heath rámutatott Jézus oldalsebére és az ágyék felé folyó vérre. Ezek után Henri Maccheroni francia művész 1990-ben készült Krisztusok című művét is bemutatták, amin szintén egy hasonló seb látható. Heath, akinek PhD-jét Rowan Williams, Canterbury korábbi érseke felügyelte, azt is elmondta a hívőknek, hogy a 14. századból származó luxemburgi Bonne imakönyvében ez az oldalsó seb elszigetelve van, és határozottan vaginális megjelenésű.

Heath a történelmi művészetben Krisztus nemi szervének nem erotikus ábrázolására is felhívta a figyelmet, amely szerinte szintén azt jelzi, hogy a művészek inkább a transzneműséget befogadó választ kívántak kiváltani a műveikkel a tömegekből.

Krisztus egyszerre férfias és nőies testtel rendelkezik ezekben a művekben. Így ha Krisztus teste, ahogyan ezek a művek sugallják ugyanolyan mint mindenki másé, akkor az ő teste egyben transz is – zárult a prédikáció. Egy névtelenségét megőrizni kívánó gyülekezeti tag panaszlevelet írt, amiben közölte Michael Banner dékánnal, hogy sírva hagyta el az istentiszteletet.

„Ön felajánlotta, hogy utána beszélget velem, de túlságosan el voltam keseredve. Megvetem azt az elképzelést, hogy azzal, hogy egy férfin egy lyukat vágunk, amelyen keresztül behatolhatunk, automatikusan nővé válik. Különösen megvetem az ilyen képzeteket, amikor a szószékről, az esti istentiszteleten a mi Urunkra alkalmazzák. Megvetem azt a felfogást, hogy egy transz Krisztus mártíromságának megszemlélésére hívnak bennünket, ami véleményem szerint a korunk új eretneksége.”

A hívő elmondta, hogy a hagyományos anglikán istentisztelet közönsége és a kórus, amelyben gyerekek is jelen voltak, láthatóan kényelmetlenül érezte magát a sokkoló prédikáció hallatán, amely miatt úgy érezte, hogy nem látják szívesen az egyházban. Dr. Banner válasza az volt a kritikákra, hogy „a magam részéről úgy gondolom, hogy ez a spekuláció jogos volt, függetlenül attól, hogy te vagy én vagy bárki más nem ért egyet az értelmezéssel, mást mond az adott művészeti hagyományról, vagy ellenzi annak alkalmazását a transzszexualizmus körüli kortárs kérdésekre”.

A Trinity College szóvivője pedig elmondta, hogy a prédikáció a vallásos művészet természetét vizsgálta, a gondolatébresztő tudományos kutatás szellemében, és a Cambridge Egyetemen folyó nyílt vitának és párbeszédnek megfelelően, foglalta össze az Origo.