Gőzerővel folyik a fegyverkezés a háború kezdete óta. A védelmi kiadások látványosan megnőttek, a világ legtöbb hadserege árgus szemekkel figyeli az ukrajnai háborút, próbálja levonni belőle a következtetéseket, és eszeveszett tempóban fegyverkezik. Közben a harcmezőn kipróbálják az új fejlesztéseket, lejáratják a versenytársakat, tehát a szó legszélesebb értelmében öldöklő küzdelem folyik.

Hirdetés

Történik mindez akkor, amikor mindenki azt hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a harmadik világháborút.

Ne keressen senki ebben logikát, hiszen ilyenkor nemcsak a törvényt függesztik fel, és nemcsak a múzsák hallgatnak, hanem szabadságra megy a józan ész is.

Ukrajna tehát nem csupán a geopolitikai csatározások, hanem a fegyverek kipróbálásának terepévé is vált. A hadiipar óriási lökést kapott. Az európai országok többsége Ukrajna megsegítésében vissza nem térő lehetőséget lát a raktárak kisöprésére, hadserege modernizálására.

Ezek a trendek jól kirajzolódtak a minap Spanyolországban megrendezett Feindef hadiipari kiállításon is. Mintegy 500 technikát vonultattak fel 25 országból. Megjelent mintegy 100 delegáció, és a hadiipar nagyjából 25 ezer szakértője. Mások mellett ott volt a Palantir nevű amerikai konszern vezérkara is, akik a háború első hónapjaiban megjelentek Kijevben, és találkoztak Zelenszkij elnökkel is. Nyélbe is ütöttek azonnal egy 90 millió eurós üzletet. A sztárok itt is a drónok és a mesterséges intelligencia voltak, de nem hiányoztak a hagyományos fegyverek sem. Kiderült, hogy az ukrajnai háború nemcsak a fejlesztéseknek adott lökést, hanem bizonyos szempontból megváltoztatja a háborúk menetét, tervezését is.

Így például megnőtt a modern műholdas információs-hírszerzési technológia, a mesterséges intelligenciával elemzett katonai adatok szerepe. De az is igaz, hogy a hagyományos élőerőt ez továbbra sem pótolja, mint ahogy az anyagháborúnak továbbra is döntő jelentősége van.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI április végén közreadott, globális katonai kiadásokról szóló jelentése szerint a világ katonai célú kiadásai tavaly reálértéken 3,7 százalékkal nőttek, és ezzel új csúcsra, 2240 milliárd dollárra emelkedtek.

A három legnagyobb katonai büdzsével rendelkező ország – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – a globális összköltség 56 százalékát adta. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a világ katonai kiadásai nyolcadik éve folyamatosan nőnek, még ijesztőbb a helyzet. Csak az európai katonai kiadások (350 milliárd euró) 3,6 százalékkal nőttek. Nem véletlen, hogy 2022-ben a nyugati védelmi ipar cégeinek értéke átlagosan 22 százalékkal megemelkedett. Az Ukrajnának fegyvert szállító legnagyobb 25 vállalat értéke 579 milliárdról 703 milliárd dollárra emelkedett.

A hadiipar nyeresége a társadalmak egyre erősödő békevágya közepette az egekben van, és egyetlen célja, hogy ez a háború soha ne érjen véget.

Nézzünk meg néhány konkrét adatot! Japán, amely eddig a béke szigete volt, a védelmi kiadások öt éven belüli megduplázását tűzte ki célul. Ezzel az Egyesült Államok és Kína után a szigetországé lehet a világ harmadik legnagyobb katonai költségvetése. De felébredtek az évtizedekig a növekvő jóléti kiadásokra koncentráló, a hadsereget ezzel párhuzamosan leépítő németek is. Itt is vége a pacifista magatartásnak, és 100 milliárd eurót költenek a fegyverkezésre.

Érthető módon az európai országok növelték a leginkább a katonai kiadásokat, reálértéken számolva ezeknek az államoknak a katonai büdzséje először haladta meg az 1989-es szintet.

Korábban írtuk

De a hidegháború lezárása óta a leggyorsabb tempóban fejlődött a hadiipari is. S miközben Európa életet lehelne a leépült védelmi iparba, befelé fordul India is, és szintén a hazai hadiipart fejleszti. Újabb 8 százalékkal növelte a védelmi kiadásokat a világelső Egyesült Államok is.

Azon már meg sem lepődünk, hogy a kiadások 11 százalékos emelkedésével hatalmas tempót diktálnak a lengyelek is, 2030-ig megduplázzák a hadsereg létszámát, és már a GDP 4 százalékát költenék a védelemre. Még rajta is túltett Finnország, amely 36 százalékkal növelte meg a védelmi kiadásait. De kiugróan magas volt a litván (+27 százalék), a svéd (+12 százalék) növekedés is. Ha külön vizsgáljuk az egykori keleti blokk országainak költségvetési politikáját, akkor azt látjuk, hogy ezek az országok a Krím elcsatolása óta több mint kétszeresére növelték védelmi büdzséjüket.

A teljes cikk ITT olvasható.