Uniós belügyi biztos: az EU továbbra sem finanszírozza határkerítések építését
Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa szerint falak építése az Európai Unió körül nem jó megoldás a migráció megállítására, ezért – mint mondta – az EU továbbra sem biztosít forrásokat szögesdrótkerítések építéséhez, ugyanakkor nem zárja ki, hogy az uniós külső határok infrastruktúráját uniós költségvetésből finanszírozzák.Ylva Johansson kedden Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva közölte, az Európai Uniónak régóta az a politikája, hogy nem járul hozzá szögesdrótkerítések építéséhez az uniós külső határokon, majd hozzátette: nem hisz abban, hogy Brüsszel álláspontja megváltozna ezzel kapcsolatban.
A svéd uniós biztos hangsúlyozta: az Európai Unió körül falak és drótkerítések építése több okból sem jó megoldás. Szavai szerint a migráció hatékony ellenőrzéséről már jóval azelőtt gondoskodni kell, mielőtt az emberek elérnék az EU-t.
Johansson ugyanakkor nem zárta ki, hogy a külső határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúrát uniós költségvetésből finanszírozzák. Elismerte, hogy a tagállamoknak meg kell védeniük a határaikat, és közölte, hogy már különítettek el forrásokat, egyebek mellett megfigyelési tevékenységet segítő eszközök beszerzésére.
„Meg kell védeni a külső határokat, amihez a lehető leghatékonyabban kell felhasználnunk az uniós forrásokat, ezért nem zárom ki a fizikai infrastruktúra finanszírozását sem” – fogalmazott.
Ezzel összefüggésben a belügyi biztos jelezte, a brüsszeli testület kész arra, hogy forrásokat biztosítson egyebek mellett a határokon alkalmazott felszerelések beszerzésére, vagy a mobil, illetve állandó infrastruktúra létrehozására.
A menedékkérők tagállamok közötti elosztását lehetővé tevő szolidaritási mechanizmussal kapcsolatban azt mondta: noha nem állnak rendelkezésére konkrét számok, egyre növekszik a migránsok tagállamok közötti átvételének aránya.
Az uniós tartózkodásra nem jogosult migránsok visszaküldésével kapcsolatban közölte: az uniós bizottság már korábban javaslatot tett a származási országba történő visszaszállítás hatékonyságának növelésére, ahogy a vonatkozó határrendészeti eljárások felgyorsítására is. Johansson reményét fejezte ki, hogy a tagállamok tárgyalni kezdenek a biztonságos országok közös listájának létrehozásáról a visszaküldés megkönnyítése érdekében.
Az uniós biztos azt mondta, az illegális bevándorlás 2015-ös rendkívüli hulláma az EU-ban az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb migrációs válságát okozta, és megosztotta az uniót. Noha a megosztottságot a tagállamok leküzdötték, a migrációval kapcsolatos megközelítések továbbra is eltérőek.
Johansson végezetül reményét fejezte ki, hogy a tagállamok mihamarabb hozzájárulnak a migrációs és menekültügyi paktum reformjának jóváhagyásához, ami – mint megjegyezte -, ha az intézmények által megszabott időn belül meg is valósul, évekbe fog telni, amíg az összes új jogszabályt teljes körűen alkalmazni lehet.