Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Maros Sefcovic, az Európai Bizottságnak a kereskedelemért és gazdasági biztonságért, az intézményközi kapcsolatokért és az átláthatóságért felelõs szlovák tagja az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. december 18-án.
Hirdetés

Az új amerikai kormánnyal való geopolitikai és gazdasági kapcsolatok alakulásáról szóló vitában a biztos ugyanakkor kiemelte: a Trump-adminisztrációval folytatott kapcsolat során az Európai Bizottság változatlanul kitart az EU prioritásai és érdekei mellett: továbbra is támogatja az inkluzív, szabályokon alapuló, multilaterális rendszert, a szuverenitást, a területi integritás és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartását.

„Fenntartjuk rendíthetetlen elkötelezettségünket Ukrajna mellett, politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtva addig, amíg csak szükséges. Támogatjuk az átfogó, igazságos és tartós béke elérését” – hangsúlyozta. Hozzátette: az EU továbbra is elkötelezett marad polgárai demokratikus értékei és szabadságai, különösen a szólásszabadság és a választási folyamatok integritásának védelme mellett.

Mint mondta, az uniós prioritások között szerepel a gazdaság erősítése, az innováció előmozdítása és a versenyképesség támogatása, különös tekintettel a tiszta és digitális technológiák, például az akkumulátoripar fejlesztésére.

Szavai szerint aEU tudomásul veszi Donald Trump „Amerika az első” kereskedelmi politikáját, de kiemelte, hogy a transzatlanti kereskedelmi és befektetési kapcsolat a globális gazdaság egyik legfontosabb eleme.

Korábban írtuk

Az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom 2023-ban elérte az 1,6 billió eurót, amiből 807 milliárd eurót árukereskedelem, 680 milliárdot pedig szolgáltatások tettek ki. Naponta több mint 4 milliárd euró értékben cserélnek gazdát áruk és szolgáltatások az Atlanti-óceánon. Az európai vállalatok 3,5 millió munkahelyet biztosítanak az Egyesült Államokban, további egymillió amerikai munkahely pedig közvetlenül az EU-val folytatott kereskedelemtől függ. A kétoldalú befektetések is kiemelkedőek: az EU és az USA több mint 5 billió eurót fektetett be egymás gazdaságába, és az amerikai külföldi befektetések kétharmada Európában található – taglalta.

„Az EU szeretné kihasználni ezt az erős kapcsolatot a növekedés fokozására, a technológiai vezető szerep fenntartására és a rugalmas ellátási láncok erősítésére (….) Gyakorlati megközelítést alkalmazunk, de az EU kiáll alapelvei mellett, és készen áll arra, hogy szükség esetén megvédje jogos érdekeit” – hangoztatta.

Elmondta azt is, hogy az EU tudomásul veszi az új amerikai adminisztráció döntését az energiatermelés és -export tekintetében, és készen áll arra, hogy tovább erősítse ezt az együttműködést, miközben saját energiabiztonsága megerősítésén is dolgozik.

Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kilépett a párizsi klímamegállapodásból, amelyet viszont az EU továbbra is „legnagyobb reményének” tart. „Európa kitart az irány mellett, hogy biztosítsa ezek folytatását, belföldön és nemzetközileg, azokkal az országokkal együttműködve, amelyek védik a természetet és megállítanák a globális felmelegedést” – jelentette ki.

Sefcovic végezetül hangsúlyozta: EU szoros együttműködésre készül az új amerikai adminisztrációval a globális kihívások kezelésére, miközben közös prioritásokat kezelnek a jólét és a nemzetközi biztonság érdekében, erősítve a transzatlanti partnerség tartós erejét.

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz EP-képviselője, felszólalásában hangsúlyozta: az Európai Uniót mai vezetői elszigetelték, az unió gazdasága gyengélkedik – amit a Draghi-jelentés is alátámaszt – továbbá nem képes kiállni a békéért, megállítani a migrációt, sőt, inkább támogatja, illetve az európai mezőgazdaságnak sem ad perspektívát.

„Megközelítőleg egy évtizede az uniós parlamentben kígyót, békát kiáltanak a baloldali politikusok Donald Trumpra, akit ismét demokratikusan amerikai elnökké választottak. Nem tanulnak, mert nem az elszigetelődésünket kívánjak csökkenteni, hanem továbbra is a választók akaratát figyelmünk kívül hagyva támadják az amerikai barátainkat” – hívta fel a figyelmet.

A képviselő szerint, „Donald Trump csak arra készül, amit megígért: megóvja országa határait, gátat vet az illegális migrációnak, megfékezi a társadalmat mérgező woke ideológiát és ismét megerősíti az amerikai gazdaságot.”

„Ne szigeteljük el magunkat az új amerikai vezetéstől. Nekik Amerika az első, nekünk pedig a nemzetállamaink, melyeken keresztül Európa is erősebb lehet” – hangsúlyozta Schaller-Baross Ernő.

Lakos Eszter, a Tisza párt EP-képviselője szerint Európa az Egyesült Államokkal együtt számos hasonló kihívással küzd, és „Trump elnök amerikai jövőre vonatkozó receptje nyers, de a problémák valósak”.

Mint mondta, a világ átalakulóban van, miközben az az Egyesült Államok új adminisztrációja globális vezető szerepét erősíti, Európában – például Magyarország részéről – a nyugati demokráciák végét hirdető hangok erősödtek. Ez az időszak véleménye szerint lehetőséget ad a demokratikus intézmények megújítására.

„Az EU-nak és az USA-nak szorosabb együttműködésre van szüksége, különösen a védelmi fejlesztések, a kiberbiztonság és az új technológiák terén, ami mindkét fél számára előnyös” – hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy közösen biztosítható a megfizethető energia, és a gazdasági kapcsolatokban az együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, elkerülve a kereskedelmi háborút, ami csak a riválisoknak kedvez.