Fotó: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron
Karin Keller-Sutter svájci elnök (j) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kétoldalú megbeszélést folytat a Világgazdasági Fórum 55. davosi találkozójának otthont adó kongresszusi központban 2025. január 21-én.
Hirdetés

Ursula von der Leyen kifejtette, hogy a XXI. század nagy várakozásokkal kezdődött, 2000 körül a hiperglobalizáció korszaka a csúcspontján járt, a technológiában még mindenki egyértelműen csak a fejlődés és a béke érdekében munkálkodó erőt látta, a G7-csoport Oroszországgal kiegészülve G8-ra bővült, egyesek még a történelem végét is emlegették. Itt, a davosi Világgazdasági Fórumon a világ vezetői korábban arról tanácskoztak, hogyan lehetne a globális együttműködés révén felszámolni a szegénységet és a betegségeket.

Egy integráltabb és együttműködőbb világ ígérete után azonban ma azt látjuk, hogy a világ új vonalak mentén töredezni kezdett. Bár 2000 óta a globális kereskedelem volumene megkétszereződött, a regionális blokkokon belüli kereskedelem nagyobb ütemben bővül, mint a blokkok között. Csak tavaly a globális kereskedelmi korlátozások megháromszorozódtak, az ellátási láncoktól való függésünket időnként fegyverként fordítják ellenünk, és a minket összekötő létesítmények, mint például a tenger alatti kábelek, támadások célpontjaivá válnak. A mesterséges intelligenciától a tiszta energiákig, a kvantumtól az űrig, az Északi-sarktól a Dél-kínai-tengerig folyik a versengés az erőforrásokért, az új technológiákért és a globális kereskedelmi útvonalakért – mondta a bizottság elnöke.

Von der Leyen hangsúlyozta: a világ változik, és ezért az Európai Uniónak is változtatnia kell. Európa korábban az Oroszországból érkező olcsó energiára hagyatkozott, és túlságosan gyakran kiszervezte a saját biztonságát, de ezeknek az időknek már vége. Közölte, hogy az Európai Bizottság jövő héten bemutatja az úgynevezett versenyképességi iránytűt, azt az útitervet, amellyel a következő öt évben növelnék a termelékenységet az innovációs szakadékok kiegyenlítése révén, összehangolnák a szén-dioxid-mentesítést és a versenyképességet, leküzdenék a munkaerőhiányt, és visszaszorítanák a bürokráciát.

Ezt a stratégiát – fejtette ki von der Leyen – három alapvető területen fogják alátámasztani. Elsőként hatékony tőkepiac kiépítésére van szükség, ösztönözni kell, hogy az európai megtakarításokat unión belüli beruházásokra fordítsák. Ezzel a céllal egy európai megtakarítási és beruházási uniót fognak létrehozni.

Korábban írtuk

Másodszor jelentősen meg kell könnyíteni az üzleti tevékenyéget az unión belül, egyszerűsíteni kell az uniós szabályokat, és le kell építeni a felesleges bürokráciát. Von der Leyen kiemelte, hogy az egységes piacot a mai napig túl sok nemzeti korlátozás sújtja, és a vállalatoknak 27 különböző tagállami szabályozással kell megküzdeniük. Ehelyett az unió azt fogja ajánlani az innovatív vállalkozásoknak, hogy az EU területén egyetlen egységes szabályrendszer szerint működhessenek.

A harmadik pillér az lesz, hogy lebontják az energiaunió előtti utolsó akadályokat is, és beruháznak a zöld technológiák új generációjába azzal a céllal, hogy az energia ára stabil és alacsony legyen.

A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az uniónak kiegyensúlyozottabb kapcsolatot kell kiépíteni Kínával, és megoldásokat kell találnia a közös érdekeltségű ügyekben.

Az Egyesült Államok viszonylatában is pragmatizmusra kell törekedni: az unió prioritása lesz, hogy minél előbb konzultációkat kezdjen, és megvitassa a közös ügyeket.

„Mindkét oldalon nagyon sok forog kockán” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az amerikain és az európain kívül nincs a világon két másik olyan gazdaság, amely ennyire integrált lenne.

A párizsi klímaegyezménnyel kapcsolatban von der Leyen azt mondta: a megállapodást továbbra is „az emberiség legjobb reményének” tartja.